A szabad szoftverek növekvő támogatásáról ír a Digitális Magyarország kormányprogram, aminek a nyílt forráskód támogatói örülnek. Azt várják, hogy részletes akciótervek is bizonyítsák a kormányzati szándékot.

Jól fogadták a nyílt forráskóddal foglalkozó cégek a magyar kormány digitális stratégiáját, mert ennyire egyértelmű állásfoglalás még nem született a szabad szoftverek ügyében. "Korábbi kormányprogramokban az szerepelt, hogy elvben támogatni kell a nyílt megoldások elterjedését a közigazgatásban. Ugyanakkor a nyitás legfőbb akadályát éppen az állam által üzemeltetett rendszerek jelentették, amelyek kifejezetten a Microsoft formátumait preferálták. Az elvi támogatás tehát a gyakorlatban semmit sem ért" - mondta Szakál Péter, az ODFA Magyarország képviselője, az OpenOffice irodai programcsomag hazai terjesztését segítő Open SKM Kft. munkatársa.

A Digitális Magyarország programban több a konkrétum. Azt írja, hogy "a nyílt forráskód részarányát a kormányzati informatikában markánsan növelni szükséges". Szakál Péter szerint 3-5 év alatt megvalósítható az átállás, ha valóban komoly a szándék.

Szentiványi Gábor, a Red Hat magyarországi képviseletét ellátó ULX Kft. ügyvezetője és a Nyílt Dokumentumformátum Szövetség (ODFA) elnökségi tagja fontosnak tartja, hogy az összes pályázat, legyen az helyi vagy uniós, a nyílt szabványok támogatását írja elő. Biztosítani kell a pályázatok keretében készülő szoftverek rendszersemlegességét, hogy Windowsról, Linuxról és Macről egyaránt szabadon használhatók legyenek. "Az előírásoknak azt is tartalmazniuk kell, hogy amennyiben állami pénzen kormányzati szoftvert fejlesztenek, akkor a forráskód az állam birtokába kerüljön." - mondta Szentiványi Gábor.

Az átállás nem valósítható meg pilot projektek nélkül. Szakál Péter szerint 2011-ben már komoly teszteket kell elindítani központi intézményekben, hogy láthatóvá váljanak a problémák. A szakértő szerint az eredmények alapján 2011 végén megszülethet egy 3 éves átállási menetrend, valamint a szükséges jogszabályok, amelyek előírják a nyílt szabványok használatát a közigazgatásban.

Szakál Péter elismerte, lehetnek olyan területek az informatikában, amelyeknél drágább lenne az átállás, mint a meglévő szoftverek megtartása. Ugyanakkor nem szabad olyan állami szolgáltatásokat nyújtani, amelyek szoftver vásárlására kényszerítik az állampolgárokat.

Két területet emelt ki Szentiványi Gábor, amelyeknél a nyílt forráskódnak nagyobb szerepe lehet. Egyrészt az adatközpontok működtetésénél, amire vannak nyílt forráskódú megoldások. A szakértő szerint nagy megtakarítást lehetne elérni, ha a kormány nemcsak az állampolgároknak, hanem a többi intézménynek, önkormányzatnak is nyújtana központilag kezelt, felhő alapú szolgáltatásokat. Ezen kívül az oktatásban lát nagy lehetőséget az ULX szakértője, ahol nyílt forráskódú programokkal lehetne megszüntetni a jelenlegi "monokultúrát".

A Digitális Magyarország programból egyedül a konkrét időpontok hiányoznak, és ezek nélkül nem látszik, hogy a kormány mikor kezdené növelni a nyílt forráskód arányát az állami informatikában, és mit szeretne megvalósítani a kormányzati ciklus végére.

Forrás: http://index.hu/tech/2010/11/17/keszul_keszul/