A klímaváltozást sokan sokféleképpen kutatják és elemzik - most a két éves előkészítő és kutató munka eredményeként elkészült az EMLA Egyesület szerkesztésében a Klímaváltozás és Jog: az Éghajlatvédelmi kerettörvény elfogadásának hatása a magyar jogra című kutatási jelentés.

Két éves előkészítő és kutató munka eredményeként elkészült az EMLA Egyesület szerkesztésében a Klímaváltozás és Jog: az Éghajlatvédelmi kerettörvény elfogadásának hatása a magyar jogra című kutatási jelentés, és egy öt ország (Ausztria, Csehország, Észtország, Magyarország, Szlovénia) klíma-specifikus szabályozását bemutató anyag (nemzeti jelentések és összefoglaló megállapítások).

Mi köze a jognak a klímaváltozáshoz? Mi szabályozza jelenleg a kibocsátásokat és az alkalmazkodást? Kell-e Magyarországnak Klímatörvény, és mi fog változni, ha az egyszer elfogadásra kerül? A fenti kérdések joggal merülnek fel a szemlélőben, a válasszal azonban még adós a tudomány. Reméljük, csak mostanáig…

Az EMLA Egyesület több, mint fél évtizede kíséri figyelemmel a klímaváltozás (a kiváltó okok és a hatásokhoz való alkalmazkodás) jogi szabályozását, és vesz részt annak kutatásában és alakításában. Jó alkalom volt kutatásunk lefolytatására az MTVSZ Klímatörvény-kampánya, melynek egyik alapkérdése volt a törvény elfogadásának várható hatása a magyar gazdaságra, társadalomra, jogra. A Klímatörvény esetleges elfogadása nagy hatással lesz Magyarországra; ennek ellenkezőjét soha senki sem állította. Ennél nagyobb hatása talán csak az éghajlatváltozásnak magának lesz, igaz, azt nem mi irányítjuk.

Legalábbis nem úgy, ahogy egyesek szeretnék. Hatással azonban lehetünk rá, magának a törvénynek is ez a célja. Ésszerűbb választásnak tűnik tehát megpróbálni minden eszközt bevetni a klímaváltozás ellen – beleértve a jogot is – mint tétlenül szemlélni és várni a hatások bekövetkezését.

Ha nagyon leegyszerűsítve pár szóval kellene leírni a Klímatörvény elfogadása által indukált változást, úgy fogalmazhatnánk, hogy az alapvető, de rövidtávon csak közvetetten érezhető lesz. Alapvető változások várhatók, hiszen ahogy közismert, az életviszonyok nagyon nagyszámú területének szabályozása igényével lép fel a jogszabály. De közvetetten érezhető változások lesznek ezek, két okból is.

Egyrészt a változások tényleges megvalósulásához szükség van a Kormány végrehajtási jogalkotási tevékenységére. Maga a törvény szándékoltan kerettörvény, a széles mozgásteret a Kormány számára biztosítja az utolsó szakaszok egyikében szabályozott ún. útiterv részeként, illetve ezen felül is a végrehajtási jogszabályok megalkotására adott felhatalmazás által.

Másfelől a törvény alapvető változásokat akar elérni, legambiciózusabb ezek közül is az erőforrás-felhasználási minták megváltoztatása. Márpedig az ilyen mélyreható, elvi jellegű változások természetükből fakadóan lassabban fejtik ki a hatásukat, még a jogban is. A jogszabály szövegébe (a jog szövetébe, ha úgy tetszik) könnyű belenyúlni, de a rendszerszerű változáshoz több idő és alapos előkészítés kell.

Magyarország nemcsak a régióban, de Európában és a világban is az elsők között lenne (lett volna) egy nemzeti Klímatörvény elfogadásával, ezt alátámasztják alá a tágabb régió (Közép-Kelet-Európa és a többi EU-10 ország) jogának ilyen irányú vizsgálatai.

Forrás: http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=26227