A szakértők úgy látják: a hitelek átváltása önmagában nem feltétlenül nyújt segítséget.

Egyelőre nincs egységes banki álláspont arról a PSZÁF-javaslatról, amely a frankban felvett kölcsönök átválthatóságát szorgalmazza euróra. A Bankszövetség szerint minden pénzintézet maga dönti el, milyen kedvezményeket ad az adósok helyzetének könnyítéséhez, a szakértők ugyanakkor úgy látják: az átváltás önmagában nem feltétlenül nyújt segítséget.

Korábban is számos ötlet látott napvilágot, hogyan könnyítsék meg a bankok a nehéz helyzetbe került hitelesek helyzetét. Volt, aki a devizahitelek forintra váltását, volt, aki középárfolyam bevezetését, volt, aki kamatkedvezményt javasolt. Hétfőn jelent meg a pénzügyi felügyelet állásfoglalása, miszerint sok, akár már hónapok óta nem fizetőadóson is segítene, ha a bankok lehetővé tennék a svájci frank hitelek átváltását euróra.

Tatár Attila bankszakértő úgy látja: önmagában az átváltás, nem biztos, hogy jó megoldás, veszélyeket is rejthet, csakúgy, mint a hitelfelvétel, a kedvezőtlen árfolyamnál ugyanis megnőhet a kiváltandó hitel összege. Ha ezt ellensúlyozza, hogy egy kedvezőbb, fizethető hitelkonstrukciót kap az ügyfél, akkor érdemes ezt választani, de erről mindenkinek egyedileg döntenie – mondja a szakember. Érdemes újra megnézni a jövedelmi viszonyokat, és minősíteni kell az ingatlant is, mert lehet, hogy a nagyobb hitelösszeget már nem bírja el az adott értékű ingatlan.

Az ügyfél felelőssége

Bár a pénzügyi felügyelet egységes álláspontot várna a pénzintézetektől, a Bankszövetség szóvivője szerint erre nincs szükség. Müller János  a 180 percben azt mondta, az ügyfél felelőssége, hogy vállalja-e, hogy mondjuk 220 forintos svájci frank árfolyam mellett átváltja a hitelét. A bankok ezért nem is egyeztetnek a pénzügyi felügyelet ajánlásáról^[1], minden pénzintézet egyedileg dönt arról, hogyan segíti a devizahitelek átváltását. Müller szerint egyébként nem is az a legfontosabb, hogy a bankok elengedik-e az átváltás költségeit, hanem, hogy milyen árfolyamon éri meg a kölcsönt felvevőnek euróra váltani svájci frank alapú hitelét. A tanácsadó a 180 percben úgy vélte, a PSZÁF-ajánlása nem oldja meg a jelzálog alapú lakáshitelek problémáját, ahhoz állami szerepvállalásra van szükség.

Roham egyébként egyelőre még nincs a bankoknál, a legtöbb ügyfél csak érdeklődik a lehetőségekről, ahogy a pénzintézetek is vizsgálják a PSZÁF ajánlását. A K and H, a CIB és az OTP banknál eddig is át lehetett váltani a svájci frank hiteleket euró alapúra, a Budapest Banknál viszont csak forint alapúra. Az OTP a Krónika megkeresésére írásban azt közölte: nehéz megítélni, hogy a svájci frank erősödése tartós lesz-e vagy csak átmeneti jelenség. Emiatt a hitelek átváltása a jövőben egyaránt bizonyulhat jó és rossz döntésnek is.

^[1]

Kossuth Rádió, 2011.01.10. Hétfő

Érdemes a svájci frankban lévő hitelt euró kölcsönre átváltani, mert az utóbbi esetben kisebb az árfolyamváltozás - hívja fel a figyelmet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete egy vezetői körlevélben. A szakértő szerint ahhoz, hogy tényleg megérje a váltás, az euróhitelek kamatait a svájcifrank-kölcsönök kamataihoz kellene igazítani.

A felügyelet azt szeretné, ha egyre több pénzintézet lehetővé tenné a svájcifrank-hitelek euróra váltását. A PSZÁF ezt azért támogatja, mert euróban a törlesztő részletek stabilabbak, mint más devizában. A magyar gazdaság ezer szállal kötődik az euróövezet országaihoz, és a bankok könnyebben jutnak euróban forráshoz, mint például svájci frankban, ráadásul a várható euróövezeti csatlakozással megszűnik a kölcsönök árfolyamkockázata - mondja a Binder István PSZÁF-szóvivő.

A svájci frank folyamatos erősödése meggyőző érv az ügyfelek számára az átváltás mellett, de most még ellene szólhat, hogy az eurókölcsönök kamata magasabb, mint a svájci frankban felvett hiteleké, és hogy egy ilyen lépés után az adósok nagy részének várhatóan pótfedezetet kellene bevonnia - figyelmeztet a portfolio.hu elemzője. Palkó István úgy látja, a PSZÁF a két ellenérv közül az egyiket próbálja kioltani azzal, hogy azt mondja: a bankok alkalmazzanak bizonyos kamat-, illetve árfolyam-kedvezményeket a hitelek törlesztő részletének kiszámítása során. A legnagyobb kérdés az lehet, hogy a bankok mennyire lesznek aktívak, mennyire kínálnak rendkívül kedvező kamatozású euróhiteleket az ügyfelek számára szánt hiteleikkel szemben, és mennyire tudják ezt megengedni maguknak - mondja az elemző.

A PSZÁF további ajánlásokat is megfogalmazott a pénzintézetek felé. Ezek között szerepel még, hogy a bankok, ha lehet, mentesítsék ügyfeleiket az átváltási költségek alól, hogy az átváltás az előtörlesztésekhez hasonlóan középárfolyamon történjen, és hogy kínáljanak fel futamidő hosszabbítást. A probléma megoldása azért is fontos, mert november végén a teljes hitelállomány 56 százaléka volt svájci frankban, a 4800 milliárdos állomány 90 százaléka pedig ingatlanfedezet mellett nyújtott frankkölcsön.

A Krónika kereste a Bankszövetséget is, hogy megtudja, tagjaik tervezik-e ilyen konstrukció bevezetését, és ahhoz figyelembe akarják-e venni a felügyelet ajánlásait, ők azonban álláspontjuk kialakításához egyelőre időt kértek.

Csath Magdolna közgazdász, a Kodolányi János Főiskola tanára a 180 percben azt mondta, a PSZÁF-javaslat hátterében az állhat, hogy a svájci pénz mint tartalék deviza, nagyon megerősödött, így még rosszabb lehet a forint és a frank aránya, a PSZÁF javaslata ezért a biztonságos útra próbálja terelni a magyar adósokat. Nem kell igazán megijednünk semmitől, a lényeg az, hogy a gazdaság rendbe jöjjön, legyen növekedés, legyenek munkahelyek - hangsúlyozta a közgazdász.

Egy londoni adóspiaci cég friss értékelése szerint Magyarország a tíz legkockázatosabb adósországok egyike. A lista első helyén Görögország áll, hazánk pedig a kilencedik. Összesen öt uniós ország került a lajstromra, Magyarország először szerepel itt.  A közgazdász enlékeztetett arra, hogy a listát összeállító cég egyike azoknak a hitelminősítőknek, amelyek  elfelejtették a válságot okozó bankokat leértékelni, tehát nem annyira pontos a munkájuk. Azt is hozzátette, hogy 2009-ben ezen a listán a 12. helyen voltunk, a zuhanás tehát nem óriási.

Ezen országok esetében azt ajánlják a befektetőknek, hogy magasabb biztosítási összeggel lépjenek a piacokra, mert várható, hogy öt  éven belül esetleg nem tudják fizetni az adósságukat. Magyarországnál erre 24 százalékos valószínűséget fogalmaztak most meg, ugyanez Görögország esetén 60 százalék  magyarázta a szakember.

Pánikba biztos nem kell esni,  de az okokat keresni kell - tette hozzá Csath Magdolna. Felhívta  a figyelmet arra is, hogy a költségvetési hiányunk példamutatóan alacsony másokhoz hasonlítva, az államadósságunk pedig az elmúlt nyolc évben ugrott meg, amikor egy szót nem szólt ez a minősítő, sőt, még 2009-ben azt nyilatkozta, hogy bízik a piac a magyar adósságban. A mostani rontás oka Csath szerint így nem lehet más, mint hogy vannak olyan pénzügyi körök a világban, amelyeknek nem tetszenek a kormány lépései, mert sértik a pénzügyi érdekeiket.

Forrás: http://www.boon.hu/engine.aspx/nem-biztos-hogy-a-frankhitelek-225-tv-225-lt-225-sa-a-j-243-megold-225-s/t/page/boon-article-detail-page/cn/news-20110112-01451322/dc/im%3Aall%3Anews_special-hungary/ag/im-mon

http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/gazdasag/pszaf-megeri-eurora-valtani-a-frankhiteleket.html