Pénteken nyújtja be a kormány a magánnyugdíj pénztárak álllamosítását célzó javaslatát, amit Matolcsy György jelentett be szerdán. Selmeczi Gabriella, a kormány "nyugdíjvédelmi felelőse" csütörtökön újságíróknak elmondta: a kormány szerdai ülésén határozatot fogadott el a nyugdíjvédelmi csomagról, pénteken pedig két törvénytervezetet nyújt be a parlamentnek.

Egyenes ági leszármazottak nem örökölhetik a felhalmozott vagyont a régi-új új rendszerben.

Pénteken nyújtja be a kormány a magánnyugdíj pénztárak álllamosítását célzó javaslatát, amit Matolcsy György jelentett be szerdán. Selmeczi Gabriella, a kormány "nyugdíjvédelmi felelőse" csütörtökön újságíróknak elmondta: a kormány szerdai ülésén határozatot fogadott el a nyugdíjvédelmi csomagról, pénteken pedig két törvénytervezetet nyújt be a parlamentnek. Délelőtt a pénztárak vezetői Matolcsy Györggyel találkoztak, de a nemzetgazdasági miniszter nem folytatott velük konzultációt^[1], csak közölte, amit már eddig is tudtak.

Tőzsdére megy a kormány

A törvényjavaslatok értelmében a magánnyugíjpénztári tagok január 31-ig nyilatkozhatnak, hogy maradnak-e eddigi pénztáruknál, az átlépők megtakarításai egy úgynevezett „nyugdíjreform, és államadósság csökkentő alapba” folynak be, az eddigi második pillérből önkéntes rendszer lesz. Az alap kezelője az államadósság kezelő központ lesz. Az átadott állampapírokat azonnal megsemmisítik (ez a 2700 milliárdnyi vagyon nagyjából fele), ezzel egyből csökken az államadósság. A másik rész fele-fele arányban magyar, és külföldi értékpapírokban van, ezeket a kormány értékesíteni akarja. Az MSZP bejelentette, hogy ismét népszavazást kezdeményez az államosítás ellen, bár egy ilyen kísérletet korábban már ellmeszelt az OVB.

Aki átlép, annak az állam jóváírja a magánpénztárnál esetleg elszenvedett veszteségeit, ha pedig nyeresége volt eddig, a különbözetet akár készpénzben is felveheti, vagy átirányíthatja egy önkéntes nyugdíjpénztárba. Akik nem lépnek át az állami rendszerbe, elveszítik az öregségi nyugdíjjogosultságot. A 2012 januárig szerzett jogosultságot azonban még beszámítja az állam.

Egyéni számla, közös vagyon

Az állami számlán vezetett nyugdíj örökölhető lesz a házastárs számára, ebbe a bejegyzett élettárs is beleszámít, de az egyenes ágú leszármazottak nem. A munkaadói 24 százalékos nyugdíjjárulékot átnevezik nyugdíjadóvá, de a mértéke nem változik. Akik 2011 január elsejétől kezdenek el dolgozni, és belépnek egy magánnyugdíj pénztárba, automatikusan kizárják magukat az állami rendszerből.

Az állami nyugdíjrendszerben egyéni számlák lesznek^{[2 ]}, amin a szolgálati időt és a bevallott járulékokat tartják nyilván. Ezen keresztül nem a felhalmozott vagyont lehet nyomon követni, hanem, hogy mekkora nyugdíjjogosultság áll fenn. A házastárs ezt a megszerzett jogosultságot örökölheti majd.

[1]

Hírszerző, 2010. november 25. 11:38

Pénz helyett csak értékpapírokat, köztük államkötvényeket adnak majd át az államnak a nyugdíjpénztárak, ha erre valóban kötelezik őket - mondta a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, miután megbeszélést folytatott Matolcsy Györggyel.

Nem tárgyalni, csupán a bejelentéseit meghallgatni hívta magához a nyugdíjpénztárak vezetőit a nemzetgazdasági miniszter, miután szerdán bejelentette a magánnyugdíjak államosítását. Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke a megbeszélések után azt mondta: a szerdai bejelentéshez képest nem mondott újdonságot Matolcsy György, és bocsánatot sem kért.

Arról, hogy "a jövőre vonatkozóan, az öngondoskodás rendszere hogy maradhat fent, a minisztertől csak értelmezhetetlen, homályos utalásokat" hallottak. Bába Julianna, kiemelte, hogy a miniszter nem a véleményükre volt kíváncsi, csak közölte a tegnapi bejelentéseket.

"Értelmezhetetlen" a csomag

A pénztárak álláspontja továbbra is az, hogy a csomag teljesen értelmezhetetlen. A kormány ígéretei pedig a megtakarítások sorsára és a nyugdíjakra, nem megalapozottak. "A megtakarítások nem maradnak meg, a kormány elkölti majd azokat" - hangsúlyozta a pénztárszövetség elnöke.

Annak kapcsán, hogy a magánnyugdíjpénztárak "elrulettezték-e" a pénztártagok pénzét, Bába Julianna azt mondta, a kormány tudatos stratégiája, hogy a magánnyugdíjpénztárakat szitokszóvá változtassa, ez olyan, mintha a háziasszonyokat arra biztatná, ne járjanak piacra.

Az állam a felelős a veszteségért

Ezzel kapcsolatban azt is hangsúlyozta: a pénztárak 2008-as veszteségéért a magyar állampapírok felelősek, mert ezek nagy része a pénztárak tulajdonában volt. Ezt pedig azért kellett birtokolniuk, mert így írta elő a törvény. Bába Julianna hangsúlyozta: amennyiben át kell adniuk portfóliójukat a költségvetések, nem pénzt, hanem értékpapírokat adnak majd át, mert a vagyon ebben van.

A nyugdíjpénztárak vezetőivel csak a tegnapi döntést közölte a miniszter, véleményükre nem volt kíváncsi

A szövetség minden jogorvoslati lehetőséget igyekszik kihasználni. Már eddig is több beadványt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz, és ezt is meg fogják támadni, addig is "bíznak a parlamenti többség bölcs belátásában, a köztársasági elnökben, és az Alkotmányban", a pénztártagoknak pedig azt tanácsolják, várják meg döntésükkel, amíg ezek a jogorvoslati fórumok döntést hoznak. A Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságon, és az Európai Bíróságon is megtámadják a kormány intézkedéseit. A pénztárak tisztában vannak vele, hogy ezek az eljárások elhúzódhatnak, de ha a pénztárakra kedvező döntés születik, a kormánynak kárpótolnia kell a tagokat, hiszen Bába Julianna szerint "a pénztárak tényleges tulajdonosát a 3 millió pénztártag jelenti". "Itt már többről van szó, mint a magán-nyugdíjpénztári vagyonról, ez már értékválasztásról szól.”

Az MSZP ismét népszavaztatna

Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul és népszavazást kezdeményez a kormány szerdai, magán-nyugdíjpénztári tagságot érintő "zsaroló" kezdeményezése miatt - jelentette be Mesterházy Attila pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.
A párt egyszer már megpróbálkozott ezzel, de akkor az OVB elmeszelte - meglehetősen furcsa nyelvészi okfejtéssel - a javaslatot. A kérdések, amelyeket három szocialista elnökségi tag - köztük Kunhalmi Ágnes - nyújtott be, akkor így szóltak:

"Egyetért-e ön azzal, hogy a magán-nyugdíjpénztári kifizetéseket az Állam (Kormány) semmilyen módon, még átmenetileg sem vonathatja el?"

"Egyetértenek-e azzal, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat törvény nem módosíthatja - még időlegesen sem - nyugdíjjárulékra?"

"Egyetért-e ön azzal, hogy az állampolgárok magán-nyugdíjpénztári tagdíjait kizárólag az általuk kiválasztott magánnyugdíjpénztár kezelheti?"

Ügydöntő népszavazást legalább 200 ezer választópolgár kezdeményezésére kell tartani. Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes ügydöntő népszavazás alapján hozott döntés kötelező az Országgyűlésre.

^[2]

Hírszerző, 2010. november 24. 14:31

A munkavállalóknak 2011. január 30-ig kell eldönteniük, hogy átlépnek-e az állami nyugdíjrendszerbe magánnyugdíjpénztárukból. December 15-ig a parlament megszavazza az erről szóló törvényt. Az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők egyéni számlája a házastárs számára örökölhető lesz. A kormány olyan szabályt alkot, hogy annak kell majd nyilatkoznia, aki pénztáránál akar maradni. Viszont, ha valaki a pénztára mellett dönt, kizárják az állami nyugdíjrendszerből.

A kormány úgy döntött, hogy folytatja a megkezdett nyugdíjreformot - mondta Matolcsy György szerdai sajtótájékoztatóján. A munkavállalóknak 2011. január 30-ig kell eldönteniük, hogy átlépnek-e az állami nyugdíjrendszerbe magánnyugdíjpénztárukból. December 15-ig a parlament megszavazza az erről szóló törvényt. Aki az állami nyugdíjrendszerbe visszalép, az magával hozza az egyéni számláját, és az a házastárs számára örökölhető lesz - mondta a gazdasági miniszter. A kormány olyan szabályt alkot, hogy annak kell majd nyilatkoznia, aki pénztáránál akar maradni. Ezzel valószínűleg több átlépőt tud elérni a kormány, ugyanis a pénztártagok jellemzően nem foglalkoznak a pénztártagságukat érintő változásokkal, ami jól látszott abból is, mennyire kevesen foglalkoztak a portfólióválasztás lehetőségével 2008-ban. Az, akinek az infláció feletti követelése van, és visszatér az állami rendszerbe, az infláció feletti összeget készpénzben felveheti, vagy azt a részt átteheti egy önkéntes pénztárba.

Aki a kötelező pénztártagsággal veszített, megkapja azt a többletet, amit az inflációkövetéssel megkapott volna, ha az államiban maradt volna. A nyugdíjjárulék-többletről, amit a 8,5 százalék kötelező befizetés felett fizetett be a munkáltató, szabadon rendelkezhetnek a pénztártagok, felvehetik készpénzben vagy átvihetik egy önkéntes pénztárba.

“Aki visszatér az állami nyugdíjrendszerbe, az csak nyerhet” - mondta a gazdasági miniszter. Ha viszont valaki úgy dönt, hogy marad a jelenlegi nyugdíjrendszerben, neki jóváírják a 14 hónapos befizetését, amit a kormány idén november elsejétől 2011. december 31-ig elvont. “De meg kell mondanom egyenesen, ő már nem része a szolidaritáson alapuló állami nyugdíjrendszernek” - mondta. A 24 százaléknyi nyugdíjjárulékot, amit a munkáltató befizet, elveszíti, azaz a nyugdíjának 70 százalékát elveszíti - mondta Matolcsy. “Már nem lesz tagja a közösségnek, az állami nyugdíjrendszer közösségének” - tette hozzá. Az elmúlt 12 év alatt befizetett munkáltató által fizetett nyugdíjjárulékot viszont figyelembe veszik majd a nyugdíjmegállapításnál azoknak, akik úgy döntenek a pénztáraknál maradnak.

Kérdésre válaszolva Matolcsy azt mondta, azért veszik el a maradás mellett döntő tagok 24 százaléknyi járulékát, mert azt nem a jövőre fizeti a munkáltató, hanem a mostani nyugdíjrendszerre. Miután azonban a pénztártag kiírta magát a közösségből, szakított a közösséggel, és egyéni úton jár, az csak a 10 százalékos befizetésével rendelkezhet, mert csak az a jövő.

A pénztáraknak 2012. január elsejétől csak 0,9 százalékos működési költséget ír elő, illetve a vagyonkezelési díjat lecsökkenti 0,2 százalékos szintre. A kormány vizsgálatsorozatot indít, hogy egyáltalán milyen vagyonai vannak a pénztáraknak.

A gazdasági miniszter elmondta, a cél, hogy biztonságossá tegye az állami nyugdíjrendszert, és választhasson az állami és a mostani rendszer között. Egyensúlyban kell lennie az állami nyugdíjkasszának, azaz megengedhetetlen, hogy hiánya legyen. A második alapelv, hogy a nyugdíjkassza csak nyugdíjra költhető.

"Nyugdíjmentő csomag"

A kormány egy nyugdíjmentő csomagot fogadott el ma - mondta Szijjártó Péter. A kormányszóvivő szerint erre azért van szükség, mert kár érte a magán-nyugdíjpénztári tagokat, és ez nem vállalható tovább. “Ezzel mindenki jól jár, azok is, akiknek a magánnyugdíjpénztárakban pozitív hozamuk volt, azok is, akik magán-nyugdíjpénztári tagságukkal veszteséget szenvedtek el, és megmentjük a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíját is - tette hozzá.

A parlament október végén fogadta el azt a jogszabályt, amely idén november elseje és 2011. december 31. lehetővé teszi a visszalépést a magánnyugdíjpénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe. Az átlépés részleteit tisztázó javaslat azonban csak nagy késéssel került a kormány elé. A nemzetgazdasági miniszter feladata, hogy a kormány számára készítsen egy előterjesztést, amely az átlépés pontos szabályait és a befizetések vezetésének mikéntjét szabályozza - mondta Szijjártó Péter november elején a TV2-nek és az előterjesztés elkészültét pár nappal későbbre ígérte. A javaslat mégsem készült el a jelzett időre, és a kormány csak két hét múlva, szerdai ülésén tárgyalta Matolcsy javaslatát.

Ezt megelőzően a kormány több alkalommal is kemény jelzéseket küldött a magánnyugdíjpénztárak felé. Kedden Matolcsy György a Napi Gazdaság konferenciáján azt mondta "a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer (...) megszűnik, a három pillérből kettő, az állami és az önkéntes marad". Hozzátetette azt is, hogy a kormány véleménye szerint a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer zsákutca és a következő napokban nyilvánosságra kerül, hogy milyen feltételek mellett működhetnek a jövőben a magánnyugdíjpénztárak.

A 2011-es költségvetési javaslat szerint a felhalmozott magán-nyugdíjpénztári vagyon kisebbik részét, a nyugdíjbiztosítási alap hiányának kiegyenlítésére fordítja a kormány, jövőre 530 milliárd forintot, 2012-ben 250 milliárd forintot, a többit az államadósság csökkentésére, ami középtávon évi 300-400 milliárddal csökkenti a költségvetés kamatterheit.

Itt az idő: a kormány másképp nem akart hiányt csökkenteni, jön a második nyugdíjpillér megszüntetése

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint nyílt államosítási kísérlet a második pillér megszüntetése, a magánpénztári befizetések magántulajdont képeznek, amit az alkotmány garantál. A magánnyugdíjpénztárakat tömörítő szervezet szerdán három újabb beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben a magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosítások visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérik.

A pénztárválasztás szabadságáról szóló törvény - mivel az átlépést csak egy irányban teszi lehetővé - a szövetség szerint sérti az emberi méltósághoz fűződő jogokat, a pénztári tagdíjak átutalásának felfüggesztését kimondó törvény pedig a visszamenőleges hatály miatt ellentétes a jogállamisággal. A Stabilitás megtámadta magát az alkotmány módosítását is, mivel szerinte nem fér össze a jogállamiság elvével, hogy a rendelkezéseket a folyamatban lévő eljárások esetében is alkalmazni kell. A pénztárak ezt megelőzően november elején kérték az Alkotmánybíróságtól a magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosítások megsemmisítését.

Forrás: http://hirszerzo.hu/profit/20101125_nyugdij_selmeczi_allamositas

http://hirszerzo.hu/profit/20101125_nyugdj_allamositas_penztar

http://hirszerzo.hu/profit/20101124_matolcsy_magannyugdijpenztar_atlepesek