Dócs András, az NNI bűnügyi főosztályvezetője a sajtótájékoztatón felidézte: egy évvel ezelőtt, augusztus 10-én jutott a nyomozás a fordulópontjához, amikor a körülbelül 5 millió hívásadat elemzése során rábukkantak három telefonkészülékre és négy sim-kártyára, amelyek "érdekes, releváns információkat hordozhatnak". Ezek három helyszínen "jelentek meg": az első bűncselekmény helyszínén, Galgagyörkön, valamint az utolsó két támadás helyszínén, Kislétán és Tiszalökön.

A rendőrség ezen számok ellenőrzésekor talált rá további telefonszámokra, amiket szintén ellenőriztek. Kiderült: a tiszalöki támadás után az elkövetők elakadtak autójukkal, telefonon segítséget hívtak, ezek a hívások pedig "hús-vér emberekhez" csörögtek ki. Így került a rendőrség látókörébe a testvérpár, K. István és Árpád, valamint az általuk gyakran látogatott debreceni szórakozóhely.

Kijelentette: nem érte meglepetésként a nyomozókat az, hogy egy testvérpárról van szó, mivel korábbi helyszíneken rögzített DNS-nyomok alapján rendelkeztek olyan hemogenetikai szakértői véleménnyel, hogy az elkövetők apai ágon rokonok.

Ellenőrizték kapcsolatrendszerüket, előéletüket, szokásaikat, és kiderült, hogy K. Árpád sógornőjének a tulajdonában van az az ezüstszínű Opel Astra, amelynek a nyomait négy bűncselekmény helyszínének - Galgagyörk, Tarnabod, Alsózsolca és Nagycsécs - közelében rögzítették. Kiderült az is, hogy a tiszalöki bűncselekmény elkövetése után nem sokkal a településtől 34 kilométerre ellenőriztek egy autót, amit Cs. István vezetett.

Az NNI tavaly augusztus 21-én nem sokkal hajnali 2 óra után fogta el a gyanúsítottakat egy debreceni szórakozóhelyen: az akcióban 85 kommandós, 100 nyomozó vett részt, és az elfogással párhuzamosan 13 helyszínen tartottak házkutatást.

Előállítottak nyolc embert, közülük négyet meggyanúsítottak a bűncselekmény-sorozatban való részvétellel, a házkutatás során 1.916 "tétel" bűnjelet foglaltak le, valamint több, az elkövetéshez használt fegyvert. Megtalálták tovább egyes helyszínek térképvázlatait, az elkövetéshez használt gépkocsit és (az addigra már leszerelt) téli gumikat, az elkövetéskor használt bakancsokat, fényképezőgépeket.

A főosztályvezető közölte: a rendőrség rendelkezésére állnak tanúvallomások, a gyanúsítottak részbeni beismerő vallomásai. Az MTI kérdésére Csizner Zoltán kifejtette: a gyanúsítottak csak olyan helyszínek vonatkozásában tettek beismerő vallomásokat, ahol nem sérült meg senki. Vagyis olyan helyszínek tekintetében kaptak "egyértelmű válaszokat", vagyis beismerő és másokra terhelő vallomásokat, ahol az elkövetés "egyszerű" volt, nem sérült meg senki, és nem tudják tagadni, hogy a helyszínen jártak. Azoknál a helyszíneknél, ahol az elkövetés súlyosabb következménnyel járt, vagyis megsérült vagy meghalt valaki, nem vállalták ennek a felelősségét, nem tettek beismerő vallomást - mondta.

Dócs András a tárgyi bizonyítékok körében említette a négy helyszínen (Besenyszögön, Piricsén, Tarnabodon és Nagycsécsen) például az eldobott Molotov-koktélon rögzített DNS-nyomot, amely egyértelmű, cáfolhatatlan és a helyszínhez köti az elkövetőket. A szakértő véleménye szerint a lefoglalt fegyverekből származnak a lövések, a fegyverek személyhez köthetők, azokon is rögzítettek DNS-nyomokat.

A rendőrség K. Árpádot, K. Istvánt és P. Zsoltot társtettesként, sok ember életét veszélyeztetve, részben 14 év alatti sérelmére, előre kitervelten, aljas indokból, több emberen elkövetett emberöléssel, csoportos fegyveres rablással és lőfegyverrel és lőszerrel visszaéléssel gyanúsítja. K. Árpádot továbbá foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel is gyanúsítják, amiért 2008. június 2-án kétszer rálőtt a debreceni menekülttáborra, és ennek során egy ember könnyebben megsérült. A bűncselekmény-sorozat negyedik gyanúsítottját, Cs. Istvánt - aki két helyszínen sofőr volt - előre kitervelten, több emberen elkövetett emberöléssel gyanúsítják a rendőrök.

Dócs András beszámolt arról is: a térképvázlatok és más adatok azt támasztják alá, hogy más helyszíneken is készültek romák elleni bűncselekményre, mégpedig Erdőkertes, Kisvárda és Hajdúhadház volt a tervezett célpont.

Említette azt is, hogy két gyanúsított, K. István és P. Zsolt volt szélsőjobb beállítottságú, mindketten kötődtek szélsőséges szervezethez. Mint mondta, K. István köztudottan romaellenes, antiszemita volt és ezt hangoztatta is. Az iskolában magatartási zavarai voltak, és szélsőséges szervezetekhez kötődött. A rendőrség tájékoztatása szerint ez a két szervezet a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség valamint a Vér és Becsület volt. P. Zsolt bűnözői kapcsolatokkal rendelkezett, ő is szélsőjobb beállítottságú volt, romaellenes, és ő is kötődött a két szélsőséges szervezethez. K. Árpádot az ismerősei csendes, zárkózott személyiségnek ismerték meg, aki nézeteit nem hangoztatta, nem hívta fel magára a figyelmet.