Nemzeti konzultációs testületet hozott létre Szájer József fideszes európai parlamenti (EP) képviselő, akit Orbán Viktor miniszterelnök kért fel az új alkotmány előkészítésével kapcsolatos nemzeti konzultáció vezetésére. A politikus közölte azt is, kérdőívet kap minden választásra jogosult állampolgár, amelyen keresztül elmondhatja véleményét az új alaptörvényről.

Szájer József pénteki budapesti sajtótájékoztatóján bejelentette: a nemzeti konzultációs testület tagja Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke, Csák János, Magyarország londoni nagykövete, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Szili Katalin volt házelnök, korábban szocialista, most független képviselő.

A fideszes EP-képviselő szeretné, ha a testület munkájában "kültagként" részt venne Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője is, de a többi képviselőcsoport tagjaival is szívesen konzultál, ugyanis szoros kapcsolatban szeretne lenne mindegyik országgyűlési frakcióval.

A testületi tagokkal kapcsolatosan - akik tiszteletdíjban nem részesülnek - kifejtette: Járai Zsigmond felkérése a tervezett közpénzügyi fejezettel függ össze. Magyarország és a világ egyik legsúlyosabb problémája ugyanis - folytatta - az eladósodás és költségvetési forrásoknak a jövő nemzedékek elől való felélése. Az ezzel kapcsolatos társadalmi viták jelenleg is folynak, ezért fontos, hogy gazdasági szakemberek is részt vegyenek a konzultációban - mondta, hozzátéve, hogy ugyanez az indoka Csák János nagykövet felkérésének, aki korábban a Mol vezetője volt.

Pálinkás József révén az akadémia segítheti az alkotmányhoz kapcsolódó tudományos kérdések megvitatását - emelte ki.

A testület negyedik tagjának, Szili Katalinnak a felkérését azzal magyarázta Szájer József, hogy a volt házelnök egy olyan környezeti, környezetvédelmi és szociális szempontot jelenít meg a testületben, amely "minden magyar állampolgár számára fontos". Szili Katalin "szövetségesünk" abban, hogy új alaptörvényre van szükség - fűzte hozzá, megjegyezve, nem kívánnak "ideológiai karanténba" kerülni.

A nemzeti konzultációs testület léte a kormány hozzájárulása az alkotmányozási folyamathoz - fogalmazott. A tanács döntéseket nem hoz, csak közvetít, begyűjti, majd továbbítja a véleményeket.

Hangsúlyozta, minden állampolgárnak lehetőséget kell biztosítani, hogy részt vehessen az alkotmányozásban. Az ezzel kapcsolatos konzultáció már folyik, hiszen például a napokban érdekképviseletekkel egyeztetett az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottsága - emlékeztetett, felidézve, hogy internetes felületen szintén véleményt lehet mondani. Meggyőződése, hogy a civil szervezetekkel való konzultáció keretében határon túli szervezetekkel is kell egyeztetni.

Megkeresik a napokban az önkormányzatokat is, hogy közmeghallgatások keretében, közgyűléseken, önkormányzati üléseken vitassák meg azokat a kérdéseket, amelyek Magyarország előtt állnak, az alkotmányozással kapcsolatosak. Ehhez segédanyagokat küldenek majd a helyhatóságok részére, és azt kérik tőlük, a viták után levélben foglalják össze álláspontjukat - ismertette.

Az új alaptörvény előkészítésével kapcsolatos nemzeti konzultációnak a legfontosabb része, hogy minden választásra jogosult állampolgár egy tucatnyi kérdéskört tartalmazó kérdőívet kap, amelyen keresztül véleményt mondhat az új alkotmányról - közölte Szájer József. A nemzeti konzultációs testület legkésőbb a jövő héten fogalmazza meg a kérdőíven szereplő - elsősorban nem szakmai jellegű - kérdéseket, felvetéseket, amelyeket azután átad a kormánynak. Az emberek a válaszaikat - akár név nélkül - önkéntesen és díjmentesen küldhetik majd vissza a konzultációs testületnek, amely eljuttatja azokat az országgyűlési képviselőknek is. "Ez egy iránymutatás" - fogalmazott. Megjegyezte, a közpénzügyekkel összefüggésben biztosan lesz kérdés a kérdőíven.

Újságírói felvetésre közölte, nem azt kérdezik majd, hogy akarnak-e az emberek új alkotmányt, hanem konkrét tartalmi kérdések szerepelnek  majd az íven.

Ugyancsak kérdésre emlékeztetett: Magyarország jelenlegi jogrendje nem teszi lehetővé az alkotmány népszavazással történő elfogadását.

A mostani közjogi, államszervezeti kérdésekben nem lehet radikális változásokra számítani - mondta, hozzátéve ugyanakkor, hogy az új alaptörvényben valamilyen formában szerinte meg kell jelennie a magyar alkotmányjogi hagyománynak. Példaként említette Szent István törvényeit, az Aranybullát, az 1848-as törvényeket és az Alkotmánybíróság elmúlt húszéves alkotmányossági tevékenységét. Ezekre szerinte nemcsak udvariassági utalást kell tenni, hanem a magyar jog élő részévé kell tenni őket.

MTI 2011. február 4., péntek 12:16