A konnektorszerelést, a pelenkázást, a közlekedési lámpák működését és a devizahitel fogalmát is meg kell majd tanulniuk az iskolásoknak, ha idén elfogadja a kormány az új Nemzeti alaptantervet (NAT). A most készülő és a tervek szerint 2012 szeptemberében életbe lépő új tanterv szerint biztosan lesz külön művészet és etika óra, de az iskola döntése alapján külön tanórán oktathatják majd a honismeretet is. Iskolatípusonként két kerettanterv lehet, amely kilencven százalékban meghatározza majd, mit kell tanítani.

"Nem fordulhat majd elő, hogy alapismereteket nem kap meg a diák. Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) garantálja, hogy bizonyos közműveltségi tartalmak az ország összes iskolásához kivétel nélkül eljussanak" - mondta az [origo]-nak a dokumentumot kidolgozó testület elnöke, Kaposi József, aki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egyik háttérintézményének, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnek a főigazgatója.

Az úgynevezett NAT-bizottság vezetője szerint az új alaptantervben olyan konkrét tartalmak szerepelnek majd, mint a Himnusz, a Nemzeti dal vagy matematikából például a mértani sorozat, illetve a másodfokú függvények megtanítása, és a NAT írja elő azt is a tervek szerint, hogy "az ókori Egyiptom anyagi és szellemi kultúráját jelentő tartalmakat, például a piramisépítést és a csillagászatot az általános iskolában fel kell dolgozni".

A Nemzeti alaptanterv azt szabályozza, hogy milyen nevelési alapelveket kell betartaniuk a magyar iskoláknak és melyek azok az alapismeretek, amelyeket minden diáknak el kell sajátítania a közoktatásban.

Az oktatási államtitkárság tervei szerint még idén a kormány elé kerül az új NAT, amelyet a következő tanévben, 2012 szeptemberében vezetnék be az iskolákban.

Az első Nemzeti alaptentervet 1995-ben adták ki, azóta többször felülvizsgálták a dokumentumot, legutóbb 2007-ben. A most kiegészített, új alaptanterv kidolgozásában, információnk szerint majdnem száz szakértő vesz részt több mint fél éve.

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár az új NAT-ról korábban azt mondta, hogy rendelkezni fog az óraszámokról, és ezen belül valószínűsíthető, hogy alsó tagozaton minden nap lesz művészeti óra.

A heti kötelező órák száma így két-hárommal nőhet. Emellett annak is megteremtik a lehetőségét, hogy 45 perc helyett akár 30 percesek legyenek az órák az alsó tagozaton (erről bővebben itt^[1] olvashat).

Kötelező pelenkázás

A tantervkészítő szakértők, akik főként gyakorló pedagógusok, több mint egy tucat olyan ismeretkört sorolnak fel a dokumentumban, amelyek jelenleg egyáltalán nem  vagy nem kötelezően jelennek meg az oktatási gyakorlatban. Ilyen elemek például az etika, a családi életre nevelés, a munkára nevelés, a médiaismeret, a gazdasági-pénzügyi kultúra, a közlekedési ismeretek és a határon túli magyarok élete.

Kaposi József azt mondta, hogy ezek közül biztosan külön tantárgyként fogják oktatni az etikát a felső tagozat és a középiskola egy-egy évfolyamán. Az pedig majd a kerettantervek óratábláinak elfogadásai után dől el, hogy a médiaismeret is külön tantárgy lesz-e kötelező jelleggel. Az egyik kidolgozó az [origo]-nak erről azt mondta, hogy "ha nem is külön tantrágyként, de mindenképp tanítani kell majd például a médianyelv elsajátítását".

Az iskolák a helyi tanterveikben szabadon dönthetnek arról, hogy az új ismeretkörök egy részét külön tantárgyként tanítják-e, vagy beépítik a mostani tanórák anyagába. Kaposi József el tudja képzelni, hogy például "egy hollókői iskola külön hon- és népismeret tantárgy keretében oktatná a helyi néprajzi hagyományokat, hiszen az így megszerzett tudás segítheti a munkavállalási lehetőségeket".

Az új elemként szereplő családi életre nevelés az új NAT szerint - egy, a tanterv kidolgozásában résztvevő szakértő szerint - azt jelenti, hogy a gyerekek tanulnak majd a rászoruló családtagok segítéséről, az otthoni betegápolásról, a csecsemőgondozásról, sőt pelenkázni is meg kell tanulnia mindenkinek.

Konnektorszerelés és hivatali ügyintézés

Az iskolásoknak háztartási ismereteket is biztosan tanulniuk kell, ezt az életvitel műveltségterület írja elő - tudta meg az [origo] a tantervek kidolgozóitól. A készülő tanterv szerint az általános iskola alsó tagozatán a gyerekek a háztartási gépekkel ismerkednének, az otthoni balesetek megelőzéséről tanulnának, a felső tagozatban már főzést és a konnektorszerelést is gyakorolnák, 9-12. osztályban pedig például a közművekkel ismerkednének.

A tanterv előkészítői szerint a konnektorszerelés és egyéb ház körüli munka például úgy szerepelne a NAT-ban, hogy "munkaszerű kétkezi tevékenység kézi eszközök, technológiák alkalmazásával". Szintén az életvitel műveltségterületben írja elő az új NAT a pénzügyi ismeretek és a KRESZ oktatását is. Azt pedig a kerettantervek határozzák meg, hogy pénzügyi ismeretek témakörön belül az iskolásoknak meg kell tanulniuk a kamat, a bankkártya vagy a devizahitel fogalmát, a közlekedési ismereteknél pedig a KRESZ-táblák vagy például a jelzőlámpák jelentését.

Az egyik forrás szerint a gyerekeket az iskolában fel kell készíteni a hivatali ügyintézésre is. A tervek szerint az intézmények eldönthetik majd, hogy külön életvitel, pénzügyi kultúra vagy KRESZ-tanórán tanítják az előírt tananyagot, vagy osztályfőnöki órákon, esetleg szakkörökön, kirándulásokon.

Több, a tanterveket kidolgozó szakértő is megerősítette, hogy az új NAT egyik hangsúlyos eleme lesz a "teljes körű iskolai egészségfejlesztés" oktatása. Ez azt jelenti, hogy minden tanárnak be kell építenie a tananyagba az egészséges életre nevelést. Egyikük szerint a tantervekben lesznek olyan javaslatok, hogy "például az angoltanár ne a rocksztárok életéről adjon fel fordítási feladatot, hanem az egészséges életmódról vagy a dohányzás káros voltáról".

Főzés videóval

Kaposi József, a NAT-bizottság elnöke azt mondta, hogy az új témakörök és tantárgyak oktatása "nem okozhat majd megoldhatatlan problémát az intézményeknek". Az iskolákban jelenleg is oktató tanárok Kaposi szerint hosszabb-rövidebb felkészítést követően át tudják adni a az új elemekkel kiegészített tananyagot, ebben segítenek majd a minisztérium által kiadott tantervek, illetve a felsőoktatás által meghirdetett szakirányú továbbképzések. "Emellett sokféle tanárképzés indult el az elmúlt években, így léteznek ma már etikatanárok, egészségtan-tanárok és mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanárok" - mondta Kaposi.

Az új tantervhez rendelkezésre álló tárgyi feltételekről pedig azt mondta a NAT-bizottság elnöke, hogy "minden iskolának a saját feltételrendszerét figyelembe véve kell kiválasztania, hogy a szabadon felhasználható órakeretben mit tanít".

Ha például a főzést tanítja egy tanár, de nincs az intézményben tankonyha, akkor Kaposi József szerint "a tanórán akár digitális tananyagokat felhasználva is megismerhetnek a gyerekek bizonyos műveleteket, a konkrét gyakorlati feladatok egy részét pedig fel lehet adni otthoni házi feladatnak".

Mint az autóvásárlásnál

Iskolatípusonként az államtitkárság kérésére általában alapvetően két eltérő irányultságú, humán és reál kerettantervet dolgoznak ki majd a bizottságok - mondta Kaposi József. Ezek az új NAT alapján készülő kerettantervek rögzítik a tantárgyi rendszert, a célokat és a fejlesztési feladatokat, az egyes tantárgyak tartalmát, az évfolyamonkénti követelményeket, és közlik a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló minimális időkeretet.

Az iskoláknak kötelező lesz a kettő közül az egyik kerettanterv kiválasztása, amely a tervek szerint nagyjából kilencven százalékban meghatározza az iskola helyi tantervét - mondta Kaposi József.

A NAT-bizottság elnöke szerint az iskolának a szabad órakeretek felhasználásban lesz szabadsága, így például "eldöntheti, hogy az alsó tagozaton a mindennapos művészet óra keretében néptáncot vagy drámajátékot tanít. A lényeg, hogy a diák ne passzív résztvevője legyen a tanórának, hanem aktív tevékenységeken keresztül, élményszerűen ismerkedjen meg a művészettel".

Kaposi szerint az iskolai helyi tanterv összeállítását a szabadon tervezhető órakeretek miatt bizonyos mértékig az autóvásárláshoz lehet majd hasonlítani, "ahol van egy alaptípus (a tanterv kötelező része), és vannak az egyéni kérésre teljesíthető kiegészítők (elektromos ablakemelő, klíma), amelyek az új ismeretkörök önálló tantárgyként való tanulásában ölthetnek testet".

Az új Nemzeti alaptantervről megkérdeztük az oktátásért felelős államtitkárságot, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy az új NAT-ról majd akkor nyilatkoznak, ha teljesen elkészül a dokumentum.

^[1]

Origo, 2011.07.08.

Kisiskolásoknak megterhelő 45 percen át figyelni, ezért a most készülő közoktatási koncepció valószínűleg lehetőséget ad majd arra, hogy alsó tagozaton csak 30 perces legyen egy tanóra - mondta az MTI-nek adott interjúban Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. Hoffmann szerint az ősszel a kormány elé kerülő új törvény szerint az állam jobban beleszól majd a tananyagba, mint eddig, a nyári szünet hossza pedig egyelőre nem változik.

Az új közoktatási törvény szeptemberben vagy októberben a parlament elé kerülhet, és egyelőre nem változik a nyári szünet - mondta az MTI-nek adott interjúban Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár.

A koncepció egyik sarkalatos pontja a nagyobb állami szerepvállalás, amely az intézmények fenntartására és a tanügy irányítására egyaránt vonatkozik majd. Jelenleg ugyanis az oktatást irányító miniszternek vagy államtitkárnak nincs lehetősége arra, hogy belelásson az iskola életébe, és ha bajt észlel, intézkedjen - mondta Hoffmann.

Az új törvény megteremti annak jogi kereteit, hogy meghatározzák, milyen ismereteket kell megtanulnia minden gyereknek, aki magyar iskolába jár.

Ebben a nemzeti alaptanterv és a kötelezően választandó kerettanterv lesz az intézmények és a pedagógusok segítségére. Most helyi tanterv alapján dolgoznak az iskolák, és saját belátásuk szerint döntenek tananyagról. Ezen változtatni fognak - jegyezte meg.

A kidolgozás alatt álló új nemzeti alaptantervről azt mondta, rendelkezni fog az óraszámokról, és ezen belül valószínűsíthető, hogy alsó tagozaton minden nap lenne művészeti óra. A heti kötelező órák száma így két-hárommal nőhet, de mivel az oktatási rendszert az egésznapos iskolák felé mozdítanák el, bele fog férni az időbe.

Elmondta, arra is szeretnék megteremteni a lehetőséget, hogy - ha van rá fogadókészség - 45 perc helyett akár 30 percesek legyenek az órák az alsó tagozaton, természetesen megfelelő időbeszámítással. Régi problémája a közoktatásnak, hogy a hatéves gyerekek 45 perces órákat nem képesek végigülni - mondta az államtitkár.

tervek szerint megmarad a jelenlegi fenntartói szerkezet, de az állam lesz az intézmények valódi gazdája. Az önkormányzatok átvehetik a fenntartó szerepét, ha biztosítják a működéshez szükséges forrásokat, a felújítás költségeit, és mindennapos pedagógiai munkához szükséges tárgyi körülményeket. Ha nem teljesítik a vállalt feladatukat, visszaveheti az állam az iskolát.

Új elemként lép be a központi bérfinanszírozás, így az ország minden egyes pontján ugyanazt a bért kapják meg a pedagógusok az életpályamodell szerint.

A pedagógusok munkaidejét a korábbitól eltérő módon közelíti meg majd a törvény. Hoffmann szerint a heti 40 órás munkaidő 80 százalékát, 32 órát kell majd az iskolában tölteniük a tanároknak, tanítóknak.

Az államtitkár szerint a túlóra és a fizetett alkalmi helyettesítés fogalma megszűnik ugyan, de a pedagógus-életpályamodell a mostaninál jóval magasabb fizetést biztosít, és ez a két változás egyszerre fog életbe lépni.

"A tét az, hogy akarnak-e életpályamodellt jobb fizetésért, némileg keményebb munkafeltételekkel, vagy maradjon minden a régiben, a minimálbér körüli, nagyon nehéz megélhetést nyújtó bérezéssel" - jelentette ki Hoffmann.

Hoffmann szerint szó sincs arról, hogy 30-40 ezer pedagógus utcára kerülne, szerinte ez túlzás, semmiféle számítás nem támasztja alá. A gyermekszám visszaesése miatt néhányezres csökkenéssel számolni kell ugyan, de központi elbocsátásokra nem készülnek. A várható létszámcsökkenést ellensúlyozni fogja a közeljövőben nyugdíjba vonulók amúgy is magas aránya. A foglalkoztatottak számát a fenntartó javaslatára a kormányhivatalok határozzák majd meg - tette hozzá.

Hoffmann kijelentette, nincs realitása az őszi pedagógussztrájknak. Szerinte a pedagógus-szakszervezetek mindent el fognak követni, hogy forszírozzák, hiszen a politikai érdekük ezt kívánja.

Hoffmann azt mondta, a pedagógustársadalom józan és bölcs, és pontosan tudja, hogy nincs miért sztrájkolniuk, a kormány nem az ellenségük, mi több, azon fáradozik, hogy végre javítani tudjon az élet- és munkakörülményeiken. Az pedig valótlanság, hogy nem egyeztettek a pedagógusokkal, hiszen folyamatosan konzultáltak - tette hozzá.

Forrás: http://www.origo.hu/itthon/20110722-a-haztartastant-a-mediat-es-a-honismeretet-is-oktatni-kell.html

http://www.origo.hu/itthon/20110708-interju-hoffmann-rozsaval-az-uj-kozoktatasi-torvenyrol.html