Több mint 142 ezer diák érettségizik május 2. és június 28. között: a diákok többsége középszinten vizsgázik, de nőtt az emelt szintű érettségit választók száma is. Az írásbeli és szóbeli érettségi megszervezése 1,2 milliárd forintba kerül.

Több mint 1100 helyszínen tartanak szóbeli és írásbeli érettségi vizsgákat: a 142 ezer diák összesen 485 ezer vizsgán vesz részt, ebből 31 ezer emelt-, 454 ezer pedig középszintű. Az Oktatási Hivatal friss adatai szerint jelentősen nőtt azoknak a száma, akik emelt szinten érettségiznek, idén négyezerrel többen döntöttek úgy, hogy a nehezebb, egyben több felvételi pontot jelentő tesztet választják.

Kevesebb tárgyból lehet emelt szinten vizsgázni

Fontos változás, hogy idén már csak azokból a tantárgyakból lehet emelt szinten érettségizni, amelyeket a felvételi eljárásban is pontot adnak: ez azt jelenti, hogy a tavalyi nyolcvankilenc helyett már csak harminc tárgy közül választhattak a diákok. Az emelt szintű érettségi választható tárgyainak teljes listáját itt^[1] találod. Összesen 192 tárgyból lesz középszintű, és ötvenhét tárgyból emelt szintű vizsga.

Bár az oktatási államtitkárság a következő években az előrehozott vizsgatípus megszüntetését tervezi (erről bővebben itt^[2] olvashatsz), idén még a tizedikesek-tizenegyedikesek is számot adhatnak tudásukról (összesen 39 138 vizsga). A legtöbben persze „rendes” érettségit tesznek (összesen 417 900 vizsga), kiegészítő vagy javító vizsgából pedig 14 500-at szerveznek. Emellett több mint 8100 szintemelő vizsga lesz – ez harminchárom százalékkal több, mint 2010-ben.

^[1]

Eduline, 2011.03.31.

Kevesebb vizsgatárgy közül választhattak azok a végzős középiskolások, akik idén tavasszal érettségiznek: nyolcvankilenc helyett már csak harminc tárgyból lehet emelt szintű érettségit tenni.

Kötelező érettségi vizsgatárgyak

- magyar nyelv és irodalom

- nemzetiségi nyelv és irodalom: horvát nyelv és irodalom, német nemzetiségi nyelv és irodalom, román nyelv és irodalom, szerb nyelv és irodalom, szlovák nyelv és irodalom

- nemzetiségi nyelv: horvát nemzetiségi nyelv, német nemzetiségi nyelv, szlovén nemzetiségi nyelv, valamint az egyes nemzetiségek/etnikai kisebbségek nyelvei: beás nyelv, horvát nyelv, lovári nyelv, román nyelv, szerb nyelv, szlovák nyelv

- magyar nyelven, illetve a nemzetiségi és két tanítási nyelvű iskolákban a tanítás nyelvén letett történelem

- magyar nyelven, illetve a nemzetiségi és két tanítási nyelvű iskolákban a tanítás nyelvén letett matematika

- az élő idegen nyelv vizsgatárgy esetében az angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol nyelvekből tett vizsga;

A választható közismereti vizsgatárgyak közül a magyar nyelven, a nemzetiségi és két tanítási nyelvű iskolákban a tanítás nyelvén letett

- fizika

- kémia

- biológia

- földrajz

- informatika

- testnevelés

- természettudomány

- társadalomismeret

- belügyi rendészeti ismeretek

- katonai ismeretek

- gazdasági ismeretek

- latin;

A választható szakmai előkészítő vizsgatárgyak magyar nyelvű vizsgáztatás esetén

- egészségügyi alapismeretek

- elektronikai alapismeretek

- építészeti és építési alapismeretek

- gépészeti alapismeretek

- informatikai alapismeretek

- környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek

- közgazdasági alapismeretek

- közgazdasági-marketing alapismeretek

- közlekedési alapismeretek

- mezőgazdasági alapismeretek

- oktatási alapismeretek

- vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek.

Az oktatási államtitkárság a következő években tovább csökkentené az érettségi tárgyak számát, így ugyanis több százmillió forintot spórolhatnának a vizsgákon. Összesen százkilencvenhat érettségi tantárgy közül választhattak 2010 májusában a végzős középiskolások. Bár tizenkét tárgyból – például vegyipari és élelmiszeripari alapismeretekből, vagy éppen testnevelésből román nyelven – csak egy-egy diák vizsgázott, ezekből is össze kellett állítani a tételsorokat és a feladatlapokat, ki kellett választani a vizsgabizottságok tagjait, és meg kellett szervezni a szóbeli és írásbeli vizsgákat.

^[2]

Eduline, 2010.12.17.

Megszüntetné az előrehozott érettségit az oktatási államtitkárság. Az új közoktatási törvény tervezetében nem szerepel a 2005-ben bevezetett vizsgatípus, Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős államtitkár az Eduline-nak adott interjújában pedig külön kiemelte: nem tartja jónak, hogy a diákok egyes tantárgyakból akár tizenöt-tizenhat évesen leérettségizhetnek. Idén tavasszal 53 ezren tettek előrehozott érettségit.

"Nem szeretnénk, ha a diákok előrehozott érettségi vizsgákat tennének. Ennek számtalan oka van, a megszervezhetetlenségtől kezdve egészen odáig, hogy az érettséginek szimbolikus szerepe is van, tizennyolc éves korban lezár egy fontos időszakot" - mondta Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár az új közoktatási törvény érettségit érintő fejezetéről. A vitairatban valóban nem szerepel az előrehozott érettségi lehetősége, sőt a koncepció hangsúlyozza, hogy "az érettségi vizsgára jelentkezés feltétele a középiskolai végbizonyítvány megszerzése".

Több tízezer diák jár rosszul, ha a közoktatási törvény érettségit érintő fejezete a jelenlegi formájában kerül jövő tavasszal a parlament elé. Az előrehozott érettségit a kétszintű rendszerrel együtt, 2005-ben vezették be: a normál, pótló- és javítóvizsga mellett ekkor hozták létre az előrehozott, szintemelő, ismétlő és kiegészítő érettségit.

Az előrehozott vizsga gyorsan népszerűvé vált, évről évre nő a jelentkezők száma: már a bevezetés évében 14 ezren döntöttek úgy, hogy egyes tantárgyakból tizennyolc éves koruk előtt adnak számot tudásról, 2006-ban már több mint 25 ezren, 2008-ban pedig 46 ezren. Idén tavasszal minden eddigi csúcsot megdöntött a jelentkezők száma, több mint 53 ezer kilencedik, tizedik és tizenegyedik évfolyamos diák vizsgázott le egy vagy két tabtárgyból.

Az előrehozott vizsgafajta az őszi érettségi "sztárja", a statisztikák szerint a tanulók több mint fele választotta ezt a típust. Középszinten a legtöbben (10 988 fő) informatikából, angolból (10 128 fő), földrajzból (6943 fő) és németből (4873 fő) érettségizett, emelt szinten pedig szintén az angol nyelv (426 fő), a német (182 fő), a testnevelés (115 fő) és a biológia (79 fő) volt a legnépszerűbb.

2013-ig még lesz előrehozott érettségi - ki jelentkezhet?

Az érettségire vonatkozó szabályok leghamarabb 2013-ban léphetnek érvénybe, vagyis még két tavaszi és két őszi vizsgaalkalmat használhatnak ki a diákok: előrehozott érettségire azok jelentkezhetnek, akik már a kilencedik, tizedik vagy tizenegyedik évfolyamban teljesítik az adott tantárgyból a helyi tantervben szereplő követelményeket, és megszerezték a szükséges osztályzatokat is.

Ez azt jelenti, hogy ha például a földrajz oktatását még nem fejezték be tizedik évfolyamban, az előrehozott érettségire jelentkezőknek osztályozó vizsgát kell tenniük a tizedik, tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamos tananyagból. Fontos szabály, hogy az előrehozott érettségit csak akkor lehet megismételni, ha a diák elégtelent kap rá, az eredeti jegy azonban ilyenkor is bekerül az érettségi bizonyítványba.

Forrás: http://eduline.hu/erettsegi/20110331_erettsegi_statisztika_idopont_vizsgafajta.aspx

http://www.eduline.hu/erettsegi/20110328_emelt_szint_erettsegi_tantargy_lista.aspx

http://www.eduline.hu/erettsegi/20101216_elorehozott_erettsegi_kozoktatasi_torveny.aspx