Eldőlt, hogy a határon túli magyarok szavazati jogot kapnak a Fidesz-kormánytól, de egyelőre semmit sem tudni arról, hogyan és kikre voksolhatnak majd. Fennáll a veszélye, hogy több választójogi alapelv is sérül az országhatáron kívüli voksoknál – véli egy választási szakértő.

Már biztos, hogy szavazati joghoz jutnak a határon túli magyarok, a Fidesz-KDNP az alkotmányozás lezárása után látszólag hamar döntött erről. A részleteket, azaz az új választójogi szabályokat egy kétharmados, sarkalatos törvényben fektetnék le az év végéig, a jogszabály-tervezet várhatóan ősszel kerülhet a parlament elé. Mindenesetre a választójog kiterjesztése mellett a kormánypártok több tagja már korábban letette a voksát: Gulyás Gergely, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke például tavaly ősszel vetette fel, hogy választójogot kaphatnak a határon túli magyarok, de az év végén Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes is kiállt az ötlet mellett.

Új Szó: nem egyértelmű, nyer-e vele a Fidesz

Orbánék feje leginkább amiatt főhet, hogyan lehet elejét venni a határon túliak szavazati jogával kapcsolatban várható anyaországi ellenkampánynak – írta nemrégiben a pozsonyi Új Szó. Egy dolog, hogy a magyarországiak nem hümmögnek a kedvezményes honosítás miatt, az viszont már korántsem biztos, hogy a külhoniak választójogára is legyinteni fognak – írja Mózes Szabolcs, a Határon túli szavazatok című kommentár szerzője. "Míg eddig úgy tűnt, a kettős állampolgárság ügyével csak nyerhetett a Fidesz, most jóval komplikáltabb helyzetbe került. Nyerhet pár százezer potenciális szavazatot – a hangsúly a potenciális szón van –, viszont legalább ugyanennyit elveszthet odahaza, ha nem lesz kellően óvatos. Az 'óvatosság' ugyanakkor a visszájára is fordulhat, esetleg kiábrándítva a határon túli magyarokat. Nem csoda, hogy még mindig nem született döntés" – olvasható a kommentárban. ^[1]

„Miért jó, ha a határon túliaknak van szavazati joguk? Mert akkor komolyan kell őket venni, a pártoknak versengeniük kell a szavazatukért” – mondta Semjén Zsolt a Hírszerzőnek tavaly decemberben. Az interjúban arról is beszélt, személyes álláspontja szerint az lenne a jó, ha a határon túli magyarok – a nekik fenntartott mandátumok helyett – a magyarországi választáson induló pártok listáira szavazhatnának. „Egyéni választókerületben persze csak az szavazhat, akinek ott van lakcímkártyája, de nem látom okát, hogy a határon túliakat kizárjuk a listás szavazásból” – tette hozzá.

Az erdélyiek is magyar címeres dobozba dobják majd?

Egyéni, listás vagy vegyes?

Lázár János, a Fidesz-frakció vezetője az Indexnek április végén adott interjújában már óvatosabban fogalmazott azzal kapcsolatban, hogyan is szavazhatnának majd a határon túliak. „Két dolgot biztosan tudunk. Az egyik, hogy kétszáz fős parlament lesz Magyarországon. A másik, hogy a határon túli magyar állampolgároknak szeretnénk szavazati jogot biztosítani” – mondta a frakcióvezető, hozzátéve, hogy a részletes szabályokról eddig még nem született állásfoglalás, és konzultálni szeretnének többek között a többi párttal, a határon túli szervezetekkel, választási szakértőkkel. „Azt a vitát sem folytattuk le – még a frakciónkban sem –, hogy csak listás, vagy csak egyéni rendszer legyen, vagy maradjon a vegyes. Én azt látom, ma a vegyes rendszernek van a legnagyobb támogatottsága” – mondta.

Így ünneplik az eredményt majd Újvidéken is?

„A legfontosabb az volna, hogy mindenkinek ugyanolyan feltételek mellett legyen szavazati joga” – mondta a hvg.hu-nak Tóth Zoltán választási szakértő, aki szerint a határon túli voksoknál is érvényesülniük kell az alkotmányos választási alapelveknek, azaz hogy az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos voksolással választják. „Máshol a világban ez általában nem valósul meg, várható, hogy itthon is így lesz” – tette hozzá a szakértő.

Sérülhetnek az alapelvek

Tóth Zoltán szerint fennáll a veszélye, hogy legalább két választási alapelv sérül a határon túliak szavazati jogával. Az általánosság elve – azaz, hogy az állampolgársággal és magyarországi lakhellyel rendelkező nagykorúaknak nem kell más (például nemre, korra, nemzetiségre vonatkozó) feltételt teljesíteniük – azért sérülhet, mert sok esetben ma sem egyértelmű, ki számít magyar állampolgárnak, ráadásul az sem dőlt még el, hogy végül mégsem kell-e majd magyarországi lakóhely a szavazati jog megszerzéséhez. Ennél is nagyobb gond lehet a szakértő szerint az egyenlőség alapelvével – azaz, hogy minden szavazatnak ugyanannyit kell érnie és ugyanannyi szavazatra legyen szükség egy-egy mandátumhoz –, főleg, ha a kormány úgy dönt, hogy a határon túliak csak pártlistákra szavazhatnának, egyéni képviselőkre nem.

Jön a „Köszönjük, Felvidék”?

Felvetődik az a kérdés is, hogy a határon túliak csak magyarországi pártokra, vagy akár magyarországi lakcímmel nem rendelkező határon túliak által alapított külföldi pártra is szavazhatnának-e. Ez annak fényében még nagyobb jelentőséget nyerhet, hogy Tóth Zoltán szerint a határon túliak által leadott voksok a jövőbeli kormányalakításoknál döntő tényezőt jelenthetnek. A választási szakértő szerint egyébként a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kormányzó pártok általában az aktuális érdekeiknek megfelelően használják ki a választási szabályok megváltoztatását, és biztos benne, hogy ez Magyarországon is így történik majd.

^[1]

HVG, 2011.0429. Péntek

A lap kommentátora szerint ami miatt a leginkább főhet Orbánék feje: hogyan lehet elejét venni a várható anyaországi ellenkampánynak.

A határon túli kettős állampolgárságú magyarok szavazati jogával foglalkozik pénteki kommentárjában az Új Szó című szlovákiai magyar napilap. "Szavazhatunk? Biztosan, csak az a kérdés, hogyan, hol, s kire. Budapest már ősszel dönt a kérdésben, de a részleteket még azok sem tudják, akik döntenek" - írja Mózes Szabolcs, a Határon túli szavazatok című kommentár szerzője. Lázár János fideszes frakcióvezető szerint pártjában még nem alakult ki egységes nézőpont arról, hogy a határon túli magyar állampolgárok milyen formában vehessenek részt a magyar országgyűlési választásokon.

"Ha valamiben hinni lehet a politikusnak, akkor ebben a kérdésben biztosan. A téma ugyanis összetett. Nem, nem a várható szlovák reakciók miatt, ezek valószínűleg a legkevésbé érdeklik a budapesti döntéshozókat. Egyrészt a magyar választási rendszer bonyolultsága miatt a kérdés nem oldható meg egyszerű jogkiterjesztéssel, másrészt a Fidesznek számolnia kell a magyarországi visszhanggal is" - állapítja meg a szerző.

Rámutat: Szlovákiában a „külföldi szavazás” nem probléma: a külhoni szlovák állampolgár az illetékes hivatalnál jelentkezik, hogy voksolni szeretne, majd megkapja a szavazólapját, melyet a követségen lead.

"Magyarországon viszont a pártlisták mellett egyéni választókerületi képviselőket is választ a honpolgár, ráadásul ez előbbi esetében sem országos listára adja voksát, mint nálunk, hanem megyeire. Ez pedig a határon túl nem alkalmazható, elsősorban jogi, technikai okok miatt. Például ki gyűjtené nálunk a kopogtatócédulákat, ki ellenőrizhetné, hogy nem történt-e csalás, ki hitelesíthetné a helyi adatokat? Arról nem is beszélve, hogy szinte lehetetlen lenne igazságos határon túli egyéni kerületeket rajzolni – az egyéni választókerületeknek ugyanis megközelítőleg ugyanolyan nagyoknak kell lenniük, hogy egy képviselő ugyanannyi szavazót képviseljen" - sorolja a várható problémákat Mózes Szabolcs.

Hozzáteszi: Míg a hazai népmozgalmi viszonyokról pontos adatokkal rendelkezik a központi kormányzat, addig a határ másik oldalán élő magyar állampolgárok számáról – s főként arról, az adott régióban hány ilyen lakos van – valószínűleg csak találgathatna. Ha viszont csak listára szavazhatnánk, a Fidesznél is „magyarabb” erők könnyen rásüthetnék a kormánypártra, hogy a határon túliakat nem tekintik egyenrangú polgároknak.

"Megoldást jelentene, ha Magyarország áttérne a tisztán listás rendszerre, ez viszont lehet, hogy a Fidesznek nem felelne meg. Elvégre, ha a tavalyi országgyűlési választásokat tisztán listás rendszerben tartották volna, akkor Orbánéknak most nem lenne kétharmaduk, sőt, csupán néhány fős többséggel rendelkeznének a parlamentben" - fejti ki a szerző.

Az Új Szó kommentátora szerint ami miatt a leginkább főhet Orbánék feje: hogyan lehet elejét venni a várható anyaországi ellenkampánynak. Az egy dolog, hogy a magyarországiak nem hümmögnek a kedvezményes honosítás miatt, az viszont már korántsem biztos, hogy a külhoniak választójogára is legyinteni fognak.

"Míg eddig úgy tűnt, a kettős állampolgárság ügyével csak nyerhetett a Fidesz, most jóval komplikáltabb helyzetbe került. Nyerhet pár százezer potenciális szavazatot – a hangsúly a potenciális szón van –, viszont legalább ugyanennyit elveszthet odahaza, ha nem lesz kellően óvatos. Az 'óvatosság' ugyanakkor a visszájára is fordulhat, esetleg kiábrándítva a határon túli magyarokat. Nem csoda, hogy még mindig nem született döntés" - záródik az Új Szó című szlovákiai lap kommentárja.

Forrás: http://hvg.hu/itthon/20110504_hataron_tuliak_szavazati_joga

http://hvg.hu/vilag/20110429_szavazati_joga_hataron_tuliak