Orbán Viktor megoldotta az elhúzódó Operaház-konfliktust - BpStart.hu

Sokáig halogatta az Operaház vezetőjének kinevezése körüli konfliktus rendezését Orbán Viktor, és végül egy olyan megoldást választott, amellyel megkerülte a formálisan az intézmény felügyeletét ellátó miniszterét. Az Ókovács Szilvesztert az intézmény élére emelő Orbán egy kormányzati forrás szerint azért nyúlt bele közvetlenül a személyi döntésbe, mert fontosnak tartja az Operaházat, amelynek közönségében "a politikára is hatást gyakorló, befolyásos rétegek vannak".

"A Nemzeti Erőforrás Minisztériumon belüli személyi döntések továbbra is a miniszter hatáskörébe tartoznak" - ezzel a mondattal zárta a miniszterelnök és a nemzeti erőforrás miniszter pénteki megbeszéléséről kiadott közleményét Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője. Orbán Viktor és Réthelyi Miklós találkozóján ugyanakkor világossá vált az is, hogy hiába tartozik a kultúra irányítása a csúcsminisztériumhoz, az Operaház vezetőjéről mégsem a tárcavezető dönthetett.

Bár Szijjártó Péter közleménye az Operaházról csak annyit írt, hogy az intézmény vezetésének ügye témája volt a megbeszélésnek, az [origo] információi szerint ezen a találkozón közölte Orbán Viktor a miniszterrel, hogy az eddigi miniszteri biztosok és megbízott főigazgatók helyett az Operát kormánybiztos, Ókovács Szilveszter vezeti a jövőben.

A Duna Tv operaénekes végzettségű  - évekig az Operaház társulatának tagjaként, illetve kommunikációs igazgatójaként is dolgozó - vezérigazgatójának neve egy, a megbeszélés részleteit és az intézmény körüli helyzetet ismerő minisztériumi forrás szerint már az után szóba került, hogy Réthelyi Miklós a nyár elején kinevezte az intézmény élére a főigazgatói pályázat befutóját, Horváth Ádámot, aki addig miniszteri biztosként felügyelte az Operaházat.

Egy rövid kinevezés

Ez a kinevezés nem sokáig maradt érvényben, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) ugyanis még aznap közölte, hogy a miniszterelnök felkérésére érvénytelennek nyilvánította a miniszter lépését. A KIM szerint ugyanis Réthelyi annak ellenére nevezte ki Horváthot, hogy Orbán Viktor megkérte, hogy a következő kormányüléséig ne hozzon döntést a főigazgatói pályázatról. A bejelentés után két nappal Horváth Ádám felajánlotta a lemondását a miniszternek, Réthelyi Miklós pedig elfogadta azt, amivel viszont Horváthnak nemcsak a főigazgatói, de a miniszteri biztosi megbízása is megszűnt. A konfliktusról szóló korábbi cikkünket elolvashatja itt^[1].

Bár a kormányszóvivő akkoriban többször is azt mondta, hogy a következő kormányülésen megnevezik az intézmény vezetőjét, végül több mint két hónap is eltelt Ókovács kiválasztásáig.

Orbán Viktor a kiszivárgott információk szerint nyár elejéig a vele jó kapcsolatot ápoló Szőcs Géza kulturális államtitkár által favorizált Harangozó Gyula balettművészt támogatta a főigazgatói posztra (aki maga is indult, de 8-1 arányban alulmaradt a Horváth győzelmével zárult pályázaton). A végső döntés részleteit ismerő forrás szerint ugyanakkor Orbán később elbizonytalanodott, részben az Ókovács mellett lobbizók hatására, részben azért, mert "nagyon rosszul nézett volna ki, ha a pályázaton alulmaradt, köztudottan az államtitkár által favorizált jelöltből csinálnak főigazgatót".

A végső lökés

"Ebből a szempontból a miniszterelnök a legjobb megoldást találta meg: így ugyanis sem Horváth nem lett főigazgató, akit nem akart, sem Harangozó, aki ciki lett volna" - mondta az [origo]-nak a döntésről egy másik, vezető beosztású kormányzati tisztségviselő. A végső döntést tudomása szerint Orbán Viktor csak a múlt hét elején hozta meg, és azért halogatta mostanáig, mert "nem volt jó neve". A múlt hét elején viszont a döntés hátterét ismerő vezető szerint azt kérte, hogy az eredeti tervekkel szemben mégse szerepeljen a szerdai kormányülésen az Operaház ügye, és arra hivatkozott, hogy "megvan a megoldás", amiről pénteken tárgyalna a miniszterrel.

A végső lökést a döntéshez a két forrás egybehangzó állítása szerint az adta meg, hogy Ókovács augusztus elejére elkészített az Operaházról egy szakmai koncepciót, amelyet Szijjártó Péteren keresztül eljuttatott a miniszterelnökhöz, Orbán Viktornak pedig tetszett az anyag, és szakmai körökben tesztelve is pozitív visszajelzéseket kapott az elképzelésről.

A kormányzati források azt is egybehangzóan állították, hogy a Duna Tv vezérigazgatója "áthidaló megoldásként" kerül kormánybiztosként az intézmény élére. Egyrészt, mert a főigazgatói poszthoz egy újabb pályázatot kellett volna kiírni, ami időigényes és konfliktusos is lett volna. Másrészt, noha lehetett volna Ókovács megbízott főigazgató vagy miniszteri biztos is, a személyi döntést ez esetben nem - vagy ahogy az egyik kormányzati forrás fogalmazott: neccesebben - vonhatta volna magához Réthelyitől a miniszterelnök. A kormánybiztos megbízása azonban egyértelműen az ő hatásköre: az Ókovács kinevezésről szóló miniszterelnökségi közleményben egyértelműen benne is állt, hogy a kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja, és feladata ellátásáért a biztos a miniszterelnöknek felelős.

Befolyásos rétegek

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktornak miért annyira fontos az Operaház, hogy több alkalommal személyesen is beavatkozzon a személyi döntésekbe, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumában dolgozó forrás azt mondta, hogy az egy éve húzódó, lassan tarthatatlan helyzet megoldása mellett szerepe volt a folyamatokban annak is, hogy "az oda járó közönség soraiban a politikára is hatást gyakorló, befolyásos rétegek vannak".

A Réthelyivel pénteken ismertetett - nélküle meghozott - döntést minisztériumi és más kormányzati források szerint is fegyelmezetten fogadta a miniszter. Egyrészt, mert szívén viselte és fontosnak tartotta, hogy megoldás szülessen végre az Operaház ügyében (ezért is ment szembe - ahogy a csúcsminisztériumról írt háttér-összeállításban^[2] is írtuk - júniusban Orbán Viktorral), másrészt örült, hogy "le van tudva a gond", és nem kell többet konfrontálódnia az ügyben. A miniszter környezetében az [origo]-nak már júniusban azt mondták, hogy a tárcavezető Horváth megvétózása után beletörődött, hogy nem az ő, hanem a miniszterelnök szava lesz a döntő az ügyben. Ókovács kinevezéséről szerettük volna megkérdezni Réthelyi Miklóst is, ő azonban nem kívánt nyilatkozni az ügyben.

Bár Szőcs Géza kulturális államtitkár korábban Harangozó kinevezését támogatta, most az [origo]-nak azt mondta, hogy "teljes bizalma van" Ókovács Szilveszter felé" és várja az alkalmat, hogy egyeztessék az intézménnyel kapcsolatos elképzeléseiket. Szőcs hozzátette, hogy azért sem lepte meg Ókovács kiválasztása, mert "annyi támadás érte az elmúlt hónapokban a két legkomolyabb jelöltet [Horváthot és Harangozót - a szerk.]", hogy számított rá, hogy egy harmadik aspiráns lesz a befutó, Ókovács neve pedig szerinte már jó ideje forgott szakmai berkekben.

Zavarok az Operában

A döntés hátterét ismerő kormányzati források szerint a kormánybiztos "erős legitimitással" érkezik, vagyis már egyeztette a miniszterelnökkel, hogy a főbb posztokra kiket vinne magával az intézménybe, Orbán Viktor pedig áldását adta rá, mondván, nem szól bele a szakmai döntésekbe.

Ókovács Szilveszter az [origo] megkeresésére megerősítette, hogy küldött egy koncepciót a miniszterelnöknek, a felkérést pedig egy Orbán Viktorral folytatott személyes megbeszélés után, másfél hete kapta meg. Arra a kérdésre, hogy ha volt elképzelése az intézmény irányításáról, miért nem jelentkezett a korábbi főigazgatói pályázatra, azt mondta, az Operaházból történt 2005-ös távozása óta mindig is "érzékeny volt az Opera sorsára",  de a vezetői posztot nem ambicionálta, a miniszterelnök figyelmét felkeltő koncepciót sem magától, hanem szakmabeliek ösztönzésére írta meg.

Ókovács Szilveszter azt is mondta, hogy az elképzeléseit az anyag elkészülte után megosztotta a nemzeti erőforrás miniszterrel is, így szerinte Réthelyi Miklóst nem érte meglepetésként, amikor a miniszterelnök előállt a nevével. A Duna Tv távozó vezetője megjegyezte, hogy 2001 őszén - 30 évesen - egyszer indult az Operaház főigazgatói pályázatán, de jelentkezését csak "oroszlánkörmei próbálgatásának" szánta, nem gondolta komolyan, hogy nyerhet.

Az Operaház helyzete tavaly nyár óta rendezetlen. A kulturális államtitkár tavaly augusztusban Harangozó Gyulát kérte fel, hogy legyen az Operaház miniszteri biztosa. A koreográfus rögtön az első munkanapján menesztette Keveházi Gábor balettigazgatót, ám napokon belül kiderült, hogy a posztra nincs hivatalos - miniszteri - felhatalmazása. Réthelyi Miklós pár héttel később Horváth Ádám operaénekest nevezte ki miniszteri biztosnak, az énekes által feltárt állítólagos visszásságok miatt 2010 októberében pedig visszavonta az addigi főigazgató, Vass Lajos megbízatását. Idén júniusig Horváth irányította az intézményt, kétnapos júniusi főigazgatósága, majd lemondása után Réthelyi Miklós a ház ügyvezető igazgatóját, Mozsár Istvánt bízta meg az intézmény átmeneti vezetésével. Augusztus 8-án azonban ő is lemondott tisztségéről, helyette Kovács Jánost, az Operaház első karmesterét nevezte ki ideiglenes hatállyal a miniszter.

^[1]

Origo, 2011.06.08.

A kormányfő kifejezett kérése és több kormányzati tisztviselő figyelmeztetése ellenére nevezte ki Réthelyi Miklós erőforrás miniszter az Operaház élére a korábbi miniszteri biztost - állították az [origo]-nak kormányzati források. Bár több találgatás megjelent lehetséges leváltásáról és a kormányfő is jelezte, hogy nem elégedett a kulturális kormányzattal, Réthelyi azt mondja, nyugodtan végzi a munkáját.

Négyszemközt egyeztetett az Operaház körül kialakult helyzetről Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Orbán Viktor miniszterelnök kedden - állította az [origo]-nak egy vezető beosztású kormányzati tisztviselő. A névtelenséget kérő forrás szerint a keddi kormányülésen nem született döntés az Operaház Réthelyi által elrendelt, de az igazságügyi minisztérium által megtorpedózott igazgatói kinevezéséről, így a jövő hétre marad annak eldöntése, hogy az Operaház főigazgatói posztjára milyen formában, hogyan írják ki a pályázatot.

A miniszterelnökkel folytatott találkozó tényét Réthelyi is megerősítette szerdán az MTI-nek, és azt mondta: a keddi kormányülés után személyesen beszélt a saját jövőjéről a miniszterelnökkel, a megbeszélést ő maga kezdeményezte. "A miniszterelnök azt mondta, végezzem tovább a munkámat" - közölte és hozzátette, hogy megnyugtató választ kapott.

Megnyugodott Réthelyi

A NEFMI múlt szerdán jelentette be, hogy Réthelyi Horváth Ádámot, a Magyar Állami Operaház eddigi miniszteri biztosát az intézmény főigazgatójává nevezte ki. Pár órával később a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szintén közleményben reagált a NEFMI bejelentésére, amelyben gyakorlatilag megsemmisítette a miniszter döntését. Azt írták: Orbán Viktor a keddi kormányülésen "feladatul tűzte Réthelyinek, hogy az Operaház főigazgatói pályázatáról ne hozzon döntést a soron következő kormányülés előtt". Miután Réthelyi ennek ellenére - ráadásul a pályázat június 10-i elbírálási határideje előtt - lépett, a KIM szerint "a kinevezés kérdéses", Horváth Ádám pedig továbbra is csak miniszteri biztosként vezetheti az Operaházat.

A kormányzati villongás után több találgatás jelent meg Réthelyi lehetséges távozásáról. A Népszabadság meg nem nevezett forrásokra hivatkozva szerdán azt írta: Orbán már két hete keresi utódját, a lap szerint a kormányfő már hetekkel ezelőtt szóba hozta a közvetlen környezetében, hogy indokoltnak látná a változtatást a minisztérium élén, mivel olyan stratégiai ágazatokban kell a kormánynak sikert felmutatnia, mint az oktatás, illetve az egészségügy. A probléma áttételesen felmerült a vasárnapi kötcsei találkozón is, ahol az [origo] információi szerint Orbán jelezte, hogy nem elégedett a kulturális kormányzat munkájával. Réthelyi azonban szerdán azt mondta az MTI szerint, hogy nincs alapja a leváltásáról szóló sajtóhíreknek, a négyszemközt folytatott megbeszélés óta megnyugodva végzi a munkáját.

Félrehívta Orbán a minisztert

Egy, az ügy részleteit ismerő kormányzati tisztségviselő az [origo]-nak azt mondta: A május 31-i kormányülésen az "egyebek" között vetődött fel az Operánál uralkodó "áldatlan helyzet", az eszmecserében szó esett például a külföldre távozó művészekről, illetve arról is, hogy az intézményt miniszteri biztosként irányító Horváthnak "el kellene döntenie, hogy énekel vagy intézményt menedzsel". Nyilvánosan azonban szerinte nem esett szó arról, hogy a miniszter kinevezésre készülne.

A forrás szerint Réthelyi az elmúlt hetekben többször is egyeztetett az Orbán Viktorral személyesen is jó kapcsolatot ápoló Szőcs Géza kulturális államtitkárral arról, hogy az igazgatói pályázatra jelentkezők közül Horváthot látná szívesen az intézmény élén, így a kormányfő tisztában lehetett vele, hogy mire készül minisztere. A múlt heti kormányülés után, a forrás szerint Orbán Viktor félrehívta a minisztert és kérte, hogy ne hozzon döntést a következő kormányülésig.

Tenni akaró buzgalom

A NEFMI múlt szerdai bejelentése után a kormányfő az ügyet ismerő forrás szerint Navracsics Tibor közigazgatási minisztert bízta meg, hogy "rendezze le" a helyzetet. A miniszterelnök-helyettes felhívta, és választás elé állította Réthelyit, hogy vagy visszavonja magától az addigra már az MTI-ben is bejelentett kinevezést, vagy a KIM "igazítja helyre" a döntését, jelezve egyúttal, hogy a lépést érvénytelennek tekinti. Réthelyi a forrás szerint gyakorlatilag habozás nélkül a második verziót választotta, amit azzal indokolt, hogy az első esetben - belátva tévedését - le is kellene mondania.

"Egyértelműen kiderült, hogy esze ágában sincs távozni" - mondta az [origo]-nak az ügyet ismerő tisztségviselő, hozzátéve, hogy a "dolgok jelenlegi állása szerint Réthelyinek egyelőre nem is kell mennie". Egy másik, a miniszterelnökkel jó kapcsolatot ápoló kormányzati forrás szerint ez nem azt jelenti, hogy Orbán Viktor elégedett az erőforrás miniszterrel, csak azt, hogy a több találgatásban felbukkant kormányátalakítás nem most, az uniós elnökségi félév után, hanem legfeljebb csak az év végén történhet meg.

Az ügyet ismerő kormánytisztviselő szerint Réthelyi a miniszteri biztos meggyőző pályázatával indokolta a kinevezést szóvá tevő Navracsics Tibornak, hogy miért ragaszkodott ennyire Horváthhoz, a sietséget pedig azzal, hogy szeretné, ha mielőbb rendeződne a szerinte tarthatatlan helyzet az Operaházban. Egy kormányzati forrás szerint a kinevezésről két államtitkára, Halász János és Szőcs Géza is megpróbálták lebeszélni Réthelyit, aki azonban nem tágított. Az ügyet ismerő minisztériumi tisztségviselők és kormányzati vezetők az [origo]-nak egybehangzóan azt mondták, Réthelyi "szokatlan és nagyfokú önállósága" mögött nem állt több "egyszerű jó szándéknál és tenni akaró buzgalomnál".

^[2]

Origo, 2011.08.15.

Szándékosan választott az élére gyengekezű vezetőt, tudatosan terelte össze benne az egymással versenyző területeket, és azt sem bánja, hogy nyílt konfliktusok terepévé vált. A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma lett az Orbán Viktor által létrehozott csúcsminisztériumi rendszer legnagyobb darabja, amelynek ügyeibe többször közvetlenül belenyúlt a kormányfő. Az [origo] utánajárt, mi zajlik a belharcoktól leghangosabb minisztérium színfalai mögött.

Munkatársai körében vitatta meg Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter május 28-án azt a Magyar Nemzetben megjelent cikket, amely az Orbán-kormány egyéves munkáját értékelte. A cikkben két politológus - Kiszelly Zoltán és Simon János - az egyes miniszterek tevékenységét pontozta, közülük Réthelyi kapta a legrosszabb pontszámot, tízből mindössze ötöt. A cikk szerint a miniszter "gyengekezű és ellentmondásos teljesítményű politikus képét adja magáról. A médiában is csak ritkán szerepel, és ott sem szakértőként, inkább amolyan joviális emberként jelenik meg." Réthelyi a munkatársai előtt nehezményezte, hogy ennyire lesújtó értékelés jelent meg a tárcájától, zokon vette, hogy nem vették figyelembe, hogy egy előzmények nélküli minisztériumot kellett felépítenie, irányítania. A miniszter meg volt győződve arról, hogy a tárcája a cikkben említettnél jobban teljesített.

Réthelyi tehát nem volt elégedett a róla kialakult képpel, pedig ez nem merül ki egy lapértékelésben. Háttérbeszélgetésekben több kormánypárti politikus is úgy írta le az [origo]-nak a minisztert, mint aki nem erőskezű vezető, kerüli a konfliktusokat, és túl nagy önállóságot hagy az államtitkárainak. A megkérdezett politikusok szerint ez azt a benyomást kelti, hogy az általa irányított Nemzeti Erőforrás Minisztériumot (Nefmi) stratégiailag nem fogja össze senki. Sőt néhány fideszes forrás szerint erre vezethető vissza az is, hogy az elmúlt egy évben a Nefmihez kötődött a legtöbb, nyilvánosságot kapott kormányzati konfliktus: kiszivárogtak az Orbán Viktor kormányfő és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár közötti heves szóváltás részletei, Hoffmann-nak magyarázkodnia kellett az egyetembezárási tervei miatt, az Operaház főigazgatójának kinevezését pedig vissza kellett vonni, mert az a kormányfő jóváhagyása nélkül történt.

Az [origo] arra kereste a választ, hogy milyen okokra vezethetők vissza a tárca körüli konfliktusok, illetve mennyire váltotta be a minisztérium a hozzá fűzött reményeket. A Nefmi ugyanis öt ágazat - egészségügy, oktatás, kultúra, szociális ügyek, sport - összevonásával jött létre, vagyis itt valósult meg a leglátványosabban a csúcsminisztériumi rendszer, amelynek lényege: több területet egy minisztériumban zárnak össze, ez az egyes szakterületek mozgási lehetőségeit megnehezíti, ami pedig egy hatékonyabb, hierarchizáltabb kormányzati struktúrát eredményez. Közel másfél hónap alatt nyolc olyan emberrel beszélgettünk, akik kormányzati tisztviselőként vagy a Fidesz-frakció befolyásos tagjaként rálátnak a minisztérium belső ügyeire. A források nevük elhallgatását kérték arra hivatkozva, hogy a tárca ügyeiről hivatalosan nem nyilatkozhatnak. Az összegyűjtött információkra Réthelyi Mikós miniszter reagált.

Szimbolikus vezető, politikai súly nélkül

Kormányzati források szerint Orbán eredetileg két külön tárcában gondolkodott, a szerint lett volna egy oktatási és kulturális minisztérium, illetve egy népjóléti minisztérium, az utóbbihoz az egészségügy és a szociális ügyek tartoztak volna. 2009 október-novembere körül ugyanakkor Orbán - egy befolyásos kormányzati forrás szerint - maga vetette fel, hogy a négy területet egyetlen tárca felügyelete alá kell helyezni (a sportért felelős államtitkárság elhelyezéséről csak jóval később döntöttek). A forrás szerint Orbán azzal érvelt, hogy a négy terület olyan intézményekhez kapcsolódik, amelyeknek önkormányzatok a fenntartóik. A kormányfő ugyanis szerette volna, ha ezeket az intézményeket - kórházakat, iskolákat - az állam átveszi az önkormányzatoktól. Az intézmények átvétele azonban minden részletében azóta sem rendeződött, még a Széll Kálmán-terv év eleji előkészítése során is komoly vitákat okozott a Fideszben.

Az egységes tárcát azért is akarhatta Orbán, mert egy, a döntéshozatal részleteit ismerő forrás szerint nem akarta, hogy Mikola István üljön a népjóléti, Szőcs Géza pedig az oktatási, kulturális tárca élén, kettejük megítélése ugyanis ellentmondásos a Fideszen belül is. A pozícióra pályázó Mikola - aki már az első Orbán-kormányban betöltötte az egészségügyi miniszteri posztot - annak ellenére a párt egyik legbefolyásosabb egészségügyi politikusa maradt, hogy egyes kijelentései - többek között a szinglihordákról - hozzájárulhattak a párt 2006-os választási kudarcához. Szőcsöt pedig az Orbán-családhoz fűződő kapcsolata miatt tartották esélyesnek a miniszteri posztra. A személyesebb kapcsolatra utal többek között, hogy ő írta az előszót Orbán feleségének, Lévai Anikónak a szakácskönyvéhez, ráadásul az Orbán-család tagjai erdélyi utazásaik során többször is vendégeskedtek Szőcsnél. A csúcsminisztérium létrehozásával azonban Orbán mindkettőjüket le tudta szerelni arra hivatkozva, hogy nem feltétlenül alkalmasak a több területet magába foglaló tárca irányítására - fogalmazott a forrás.

A Nefmi irányítására Orbán kétféle típusú embert tartott elképzelhetőnek: egy erős, pártpolitikailag jól beágyazott fideszest, vagy pedig egy olyan szimbolikus figurát, aki oktatási, egészségügyi háttérrel is rendelkezik, így a szakmai lobbik számára is elfogható - állította több kormányzati és fideszes forrás. Utóbbi koncepció mellett szólt, hogy a Nefmihez nagy forrásigényű területek tartoznak, így kellemetlen lenne, ha egy ambiciózus miniszter túl sok pénzt harcolna ki a tárcának, ráadásul olykor szembe is menne Orbánnal - mondta a kormányfő döntéshozatali módszereit közelről ismerő fideszes forrás. Az elképzelés tehát az volt, hogy a miniszter arcot ad a tárcának, az ügyeket azonban az alatta lévő erős államtitkárok viszik. A források szerint a kormányfő környezetében a Nefmi lehetséges vezetőjeként felmerült Tulassay Tivadarnak, a Semmelweis Egyetem rektorának, illetve Vizi E. Szilveszternek, az MTA korábbi elnökének is a neve.

Alku Lázárral

Az erős miniszter koncepciója pedig Lázár Jánost, a Fidesz jelenlegi parlamenti frakcióvezetőjét jelentette volna. Több, az ügy részteleit ismerő forrás szerint Lázár azzal a feltétellel vállalta volna a miniszterséget, ha kap egy évet arra, hogy rendezni tudja a hódmezővásárhelyi ügyeit, ahol már kilenc éve polgármester. Az Orbán és Lázár között tavaly tavasszal megkötött egyezség értelmében Lázár az uniós elnökség után váltotta volna Réthelyit a tárca élén. A kérdés azonban időközben lekerült a napirendről, a források ennek a pontos okát vagy nem tudták, vagy nem akarták elárulni. "Lázárnak már miniszternek kéne lennie" - mondta az [origo]-nak július elején az ügy részleteit ismerő kormányzati forrás, aki azonban csak találgatni tudott, miért változott meg a korábbi terv.

A forrás a lehetséges okok között említette, hogy a frakcióvezetőt februárban kemény támadások érték, miután kiderült, hogy luxusautónak számító S8-as Audival jár, amelyet az általa vezetett önkormányzat és a Fidesz-frakció bérelt számára. Lázár leadta a szolgálati autót, és sajnálkozott is a történtek miatt. Ugyancsak kénytelen volt bocsánatot kérni, miután márciusban nyilvánosságra került egy felvétel, amelyen Lázár arról beszélt, hogy "akinek semmije sincs, az annyit is ér". Nem biztos azonban, hogy ezek az ügyek hatással voltak a két politikus közti alkura, erre utal, hogy a felvétel nyilvánosságra kerülése után Orbán felhívta Lázárt, és azt javasolta neki, hogy álljon ki saját maga mellett. A frakcióvezető az [origo]-nak adott júliusi interjújában azt mondta, hogy mostanában nem volt olyan beszélgetése Orbánnal, ahol a kormányfő szóba hozta volna a kérdést. A kormány megalakulása előtt azonban Lázár szerint beszéltek arról, hogy milyen munkát vállalna, ekkor azt közölte Orbánnal, hogy a frakcióvezetés érdekli.

Orbán és Réthelyi átadja a nemzet sportolója díjat

Tavaly márciusra vált biztossá, hogy Réthelyi kapja a tárcát. A miniszter július végén adott interjújában minderről az [origo]-nak azt mondta, hogy Orbán márciusban egy körülbelül egyórás beszélgetés keretében kérte fel a Nefmi irányítására, a találkozón jelen volt Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár is. Orbán ekkor közölte, hogy a tervei között szerepel egy összevont tárca felállítása, a beszélgetésen azonban Réthelyi szerint nem került szóba, hogy Orbán mennyi időre bízná meg a tárca vezetésével. Réthelyi szerint kiválasztásában egészségügyi és oktatásügyi múltja - korábban a Semmelweis Egyetem rektora is volt - mellett a kora is szerepet játszott. Vagyis a kormány legidősebb tagjaként Réthelyi tapasztaltságára is számított Orbán. A tárca államtitkárait Orbán jelölte ki, még Halász János politikai államtitkárt is a kormányfő javasolta, Réthelyi csak Jávor András közigazgatási államtitkárt hozta magával. A miniszter szerint megtehette volna, hogy vétót emel a jelöltek ellen, erre utalt is a kormányfő, de nem volt oka előzetesen bárkit is megtorpedózni.

Orbán közbelép

Annak ellenére, hogy az elmúlt évben számos, a Nefmihez kötődő konfliktus nyilvánosságra került, minden forrás úgy értékelte, hogy kormányzástechnikai szempontból jó megoldásnak bizonyult a minisztérium létrehozása, a jelentős költségvetési forrásokat igénylő területek - mint az oktatás és az egészségügy - ugyanis egy minisztériumban vannak összezárva, és kénytelenek egymással versengeni, osztozkodni. Ezt erősítette meg egy minisztériumi forrás is, aki arról beszélt, hogy az egyes ágazati érdekek képviselete az elmúlt egy évben nem volt könnyű a tárcán belül, például a szociális és a kulturális területek között voltak viták a források elosztása miatt. Szerinte az ágazati érdekérvényesítés a kormányzaton belül sem volt egyszerű, példaként említette, hogy a kormány eredeti tervei szerint a Nefmi tavasszal az alkotmányozás miatt csak a sport- és a felsőoktatási törvényt terjeszthette volna be, és a kulturális államtitkárság csak nehezen tudta elérni, hogy a koncepciót felrúgva néhány jogszabályt benyújthasson.

Több, a kormányfőhöz közel álló forrás azt állította, hogy Orbánnak a Nefmi vezetőivel nincs kifejezetten gondja. Egyikük szerint a kormányfő szereti, ha "balhés emberek" dolgoznak alatta, a balhéba keveredett kormánytagot ugyanis meg tudja védeni, utána pedig az illető neki lesz hálás. Tavaly ősszel a kormányfő a támadások kereszttűzébe került Matolcsy György gazdasági minisztert védte meg, akit egyenesen a jobbkezének nevezett. Júniusban pedig Hoffmann mellett állt ki, miután az oktatási államtitkár felajánlotta a lemondását. Az ügy előzménye az volt, hogy Hoffmann Pokorni Zoltánnal, a Fidesz egyik alelnökével folytatott vitáját úgy akarta rendezni, hogy a Fidesz etikai bizottsága elé vitte az ügyet, a testület azonban elutasította a panaszt.

A kormánypárti viszonyok árnyaltságát mutatja az is, hogy Orbán annak ellenére is kiállt a Nefmi államtitkárai - Hoffmann és Szőcs - mellett, hogy a Fidesz frakciója többször is konfrontálódott az államtitkárokkal. Vagyis Orbán ezekben a kérdésekben nem fogadta el a frakció álláspontját, miközben a képviselőcsoport végig megmaradt a kormányfői akarat végrehajtójának. Réthelyi minderről az [origo]-nak azt mondta, hogy személyesen két alkalommal is próbálta az irodájában kibékíteni Pokornit és Hoffmannt, ezek a kísérletek azonban sikertelenek voltak. Szerinte azért, mert a vita Fidesz-KDNP pengeváltássá fajult, amely kívül esett a hatáskörén.

Réthelyi szembemegy

Formailag a Nefmi, személy szerint Réthelyi dönthetett volna az Opera főigazgatójának posztjáról. A kinevezés azonban azért vált a tárca egyik legsúlyosabb ügyévé, mert Orbán ragaszkodott hozzá, hogy az ő hozzájárulásával válasszák ki a főigazgatót. A Nefmi június elején jelentette be, hogy Réthelyi Miklós miniszter Horváth Ádámot, a Magyar Állami Operaház eddigi miniszteri biztosát nevezi ki főigazgatónak. Pár órával később a kormányzati munkát koordináló Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) megsemmisítette a miniszter döntését, arra hivatkozva, hogy a kormányfő külön kérte Réthelyit, hogy a kormány hozzájárulása nélkül ne hozzon döntést az ügyben. A visszavont kinevezés után pár nappal Orbán négyszemközt egyeztetett Réthelyivel, a találkozó után több olyan újságcikk is megjelent, amelyek a kormányfővel szembeszegülő miniszter menesztését vetítették előre.

A történteket közelről ismerő források az ügy néhány részletét eltérően írták le, abban azonban egyezett a beszámolójuk, hogy Orbán Szőcs Gézával együtt Horváth Ádám helyett egy másik pályázót, Harangozó Gyulát, a bécsi opera korábbi balettigazgatóját látta volna szívesen az Opera élén. Egy, a Nefmiben dolgozó forrás szerint Orbán úgy látta, hogy a pályázati eljárás során nem működött az esélyegyenlőség, vagyis nem mindenki kapta meg az Operaháztól azokat az adatokat, amelyekre szükség lett volna a megfelelő pályázat összeállításához. A kormányfő ezért akarta, hogy Réthelyi annak ellenére ne döntsön egyedül, hogy a szakmai zsűri Horváth Ádámot hozta ki győztesként. Egy kormányzati forrás pedig arról beszélt, hogy a főigazgató-keresés mindig lekerült a napirendjéről, amikor nem tűnt biztosnak Harangozó kinevezése.

A nefmis forrás szerint Réthelyi a kormányfő kérése ellenére azért nevezte ki mégis Horváthot, mert nem akarta, hogy később arra hivatkozva támadják, hogy nem szakmai döntést hozott, vagyis politikai nyomásra nevezte ki a főigazgatót. Réthelyi az [origo]-nak erről azt mondta, hogy "a miniszterelnök úr nem értett egyet azzal, hogy ez a döntés megszülessen, én azonban fontosnak tartottam, hogy az igazgatói munka megkezdődhessen, vállalnom kellett ezt a kockázatot". Hozzátette, amikor meghozta a döntést, tisztában volt azzal, hogy Orbán nem fog örülni. Ez a lépés szokatlan volt Réthelyitől, akit több forrás az [origo]-nak úgy írt le, mint "egy jó szándékú nagypapát", aki kerüli a konfliktusokat. Egy befolyásos kormányzati forrás szerint Réthelyi végig "akadémiai ember" módjárta viselkedett, de az első hónapokhoz képest már jobban bírta a politikai csatározásokat, a kormányüléseken is bátrabb lett, az utóbbi hónapokban már több napirendi ponthoz szólt hozzá.

Viták házon belül

Réthelyinek nemcsak a kormányzaton belül, hanem a tárcán belül is kezelnie kellett a konfliktusokat. Meg kellett küzdenie azzal, hogy államtitkárai többsége miniszter szeretett volna lenni. A szakterületek irányítói csak 2010 február-márciusában tudták meg, hogy az új kormányban nem miniszteri, hanem csak államtitkári pozíciót kapnak. Réthelyi az [origo]-nak azt mondta, a csalódottságot úgy próbálta oldani, hogy nem rohanta le az államtitkárokat, hanem teret engedett nekik, hagyta őket szerepelni. Ez érezhető volt tavaly novemberben, amikor Hoffmann egyedül jelentette be, hogy elkészült az új felsőoktatási törvény vitaanyaga. Bár Réthelyi ott ült Szócska Miklós egészségügyi államtitkár mellett június elején az egészségügyet átalakító Semmelweis-terv ismertetésénél, a fontosabb bejelentéseket meghagyta Szócskának. Az államtitkárok függetlenedési törekvése érezhető volt a minisztériumi struktúra kialakítása során is: több államtitkár saját pénzügyi, humán, belső ellenőrzési osztályt szeretett volna, ami szinte értelmetlenné tette volna a csúcsminisztériumi rendszert, ezeket a kísérleteket azonban sikerült letörni.

A miniszter szerint nem volt könnyű kialakítani a tárca belső működési rendjét sem, vagyis megteremteni az öt különböző terület kapcsolatát. Többek között az okozott nehézséget, hogy bizonyos esetekben nem volt világos, ki kinek a főnöke, többen ugyanis kettős alárendeltségben dolgoztak. Réthelyi ezzel arra utalt, hogy a közigazgatási államtitkár a minisztériumi dolgozók többségének, közel nyolcszáz embernek a munkáltatója, miközben a dolgozók nagy része az öt ágazati államtitkár irányítása alatt végzi a munkáját.

Jávor András közigazgatási államtitkárnak pedig konkrétan Szócska Miklós egészségügyi államtitkárral voltak konfliktusai. Mindketten egészségügyi területről érkeztek, így a közigazgatási államtitkár több alkalommal véleményt mondott egészségügyi kérdésekben, amit Szócska nehezményezett. A kettejük közti konfliktus - egy nefmis forrás szerint - még egy júniusi államtitkári értekezleten is tapintható volt: Szócska több konkrét adatra rákérdezett Jávornál, a közigazgatási államtitkár ezekre nem tudott válaszolni, és Szócska ekkor kérdőre vonta Jávort. Végül az értekezleten Réthelyinek kellett közbeszólnia, hogy tompítsa az államtitkárok közötti konfliktust. Réthelyi az [origo]-nak azt mondta, hogy az egyes egészségügyi kérdések megvitatása valóban "okozott villongásokat" a két államtitkár között, "meg kellett találniuk azt a módot, hogyan tudják a minisztérium szekerét egy irányba húzni".

Réthelyi és Szócska

Hogyan tovább?

Réthelyi egyelőre nem tudta megmondani, Orbán hogyan ítéli meg a Nefmi egy évét. Mindössze annyit mondott, hogy szeptemberig a kormányfő az egyes miniszterekkel négyszemközt elbeszélget, ekkor derül ki, hogyan értékeli a kormányfő a tárca teljesítményét. Hozzátette, bár személyi kérdésekben nyilván Orbán fog dönteni, arra számít, hogy a Nefmi egyben fog maradni. Szerinte ugyanis egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a határterületek, amelyek a csúcstárca létrehozása mellett szóltak, ilyen lehet például az egészséges életmódra való nevelés, vagy pedig a családpolitikában az egészségügy, az oktatás szerepének megjelenése, ő pedig egyre inkább ezeket a témákat szeretné kézbe venni.

A kormányfőhöz közel álló egyik forrás szerint hiába volt Orbán számára összességében megfelelő a Nefmi jelenlegi struktúrája, azzal a miniszterelnök is tisztában van, hogy a tárca eddig komoly eredményeket nem tudott felmutatni, a következő választásokat pedig befolyásolni fogja, hogy a Fidesz az egészségügy és az oktatásügy terén mit tud letenni az asztalra. A kormányfő ezért nyáron várhatóan sok időt fog szánni arra, hogy kitalálja, hogyan tegye hatékonyabbá a tárcát. Azt azonban egy forrás se tudta megmondani, hogy Orbán pontosan milyen személycseréket tervez a minisztériumban.

Többen arról beszéltek az [origo]-nak, hogy számos folyosói pletykát hallani arról, hogy Réthelyit Lázár, Tulassay, Gál András Levente, a KIM közigazgatási államtitkára válthatja, de hogy valójában mi fog történni, azt csak Orbán tudja. A források szerint ezért csak forgatókönyveket vázoltak fel. Az első forgatókönyv szerint elképzelhető, hogy Réthelyi marad a tárca élén, de néhány államtitkárt lecserélnek. A második forgatókönyv szerint Réthelyit egy szakmai vezető váltja, aki hozza a saját stábját, és őket ülteti az államtitkári székekbe. A harmadik verzió szerint a Fidesz egyik befolyásos politikusa kerül a tárca élére, és úgy próbál lendületet adni, hogy lecserél minden fontosabb vezetőt a minisztériumban.

Forrás: http://www.origo.hu/itthon/20110825-hatter-az-operahaz-uj-vezetojenek-kinevezesehez.html

http://www.origo.hu/itthon/20110608-az-operahaz-foigazgatoi-posztja-koruli-kormanyzati-konfliktus-tortenete.html

http://www.origo.hu/itthon/20110812-hatalmi-harcok-a-nemzeti-eroforras-miniszterium-korul.html