Kocsis Istvánt gyanúsítottként hallgatták ki az MVM-ügyekben - BpStart.hu

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki Kocsis Istvánt, a Magyar Villamos Művek Zrt. korábbi vezérigazgatóját. Az [origo] elérte a jelenleg a BKV-t vezető Kocsist, aki azonban a közleményén kívül más részletet nem akar közölni. A közlemény szerint az MVM-et ért anyagi károk miatt gyanúsították meg, amellyel szemben ő panasszal élt.

Gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség kedden Kocsis Istvánt, a BKV jelenlegi és a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatóját. Kocsis közleményt adott ki, amely szerint a rendőrség "az MVM Zrt.-nél 2006-2008 között betöltött vezérigazgatói tevékenységem időszaka alatti úgynevezett MVM-es ügyekkel kapcsolatban hallgatott ki gyanúsítottként".

Kocsis hozzátette, a kihallgatáson elmondta, "hogy én nem követtem el a terhemre rótt bűncselekményt, részletes, igazságügyi szakértői véleménnyel alátámasztott, írásban megfogalmazott nyilatkozatot tettem". Hozzátette, hogy panaszt tett a gyanúsítás ellen, de "részletes és mindenre kiterjedő választ" fog adni a hatóságok kérdéseire.

A BKV-vezér közleménye utal arra is, hogy a rendőrség egy olyan nyomozásban gyanúsította meg, amely az ő leváltását követő MVM-vezetés által indított feljelentés alapján indult. Egy, a kedd délelőtti kihallgatás részleteit ismerő, névtelenséget kérő forrás szerint Kocsist negyven percen keresztül hallgatták ki a nyomozók. A forrás szerint a BKV-vezér előzetesen idézést kapott a kihallgatásról. Az [origo] telefonon elérte Kocsis Istvánt, aki azt közölte, hogy egyelőre semmit sem kíván mondani a kiadott közleményén kívül.

Van egy harmadik gyanúsított

Az NNI szóvivője az [origo]-val azt közölte, hogy "gyanúsítotti kihallgatásokra" került sor az elmúlt napokban az MVM "elmúlt években történt gazdálkodásával összefüggésben lévő nyomozása során". Bartha László szerint az ügyben eddig három embert gyanúsítottak meg, őket különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki. Közlése szerint a három gyanúsított szabadlábon védekezik.

Azt lehet tudni, hogy Kocsis mellett Molnár Lászlót, az MVM korábbi vezérigazgató-helyettesét is meggyanúsították még júliusban^[1], a harmadik személy kiléte azonban nem ismert, és a szóvivő sem akarta elárulni, személyiségi jogokra hivatkozva.

Kétmilliárdos kárt okozhatott Kocsis

Az MR1-Kossuth Rádió Déli Krónika értesülése szerint Kocsist két ügylet miatt gyanúsították meg. A rádió szerint az egyik egy 2007-es szerződés, amely alapján egy ciprusi offshore-cég befektetési portfóliójának összeállítására kapott megbízást. A ciprusi cég az Aquifex Limited lehet, amelyről Kocsis korábban azt mondta, hogy az osztrák Meinl Bank "hozta". Az Aquifex központi szerepet játszott az offshore-tranzakciókban, a cég neve több ügyben is felbukkant.

Az MR1-Kossuth Rádió szerint a másik ügylet 2008-ban, egy Milánóban bejegyzett cégnek nyújtott kölcsön, amelyet az olasz cég a mai napig nem fizetett vissza. Ez a cég a Decotra Engineering S.r.l lehet, amelynek az MVM kétmillió eurót adott kölcsön, hogy az Szerbiában projektcéget alapítson egy Loznicában tervezett gázturbinás erőmű megépítéséhez (erről bővebben itt olvashat^[2]).

A rádió úgy tudja, a Nemzeti Nyomozó Iroda gyanúja szerint Kocsis István mindkét szerződést az MVM igazgatóságának megkerülésével kötötte meg, amelyek a cégnek legalább kétmilliárd forint kárt okozott.

Egy tanulmány és egyéb szerződések

Az NNI 2009 áprilisa óta vizsgálódik a szövevényes ügyben, és egyelőre egy, az összértékhez képest elenyésző összegű, 40 milliós szerződés esetében történt konkrét gyanúsítás. Ebben az ügyben gyanúsították meg Molnár Lászlót.

A tanulmány mellett ugyanakkor több más, nagyobb értékű feltételezett visszaélésekről is kerültek ki információk korábban. Az MVM-botrány lényege, hogy a legnagyobb forgalmú állami cégcsoport vállalatai 2006 és 2008 közt - különböző jogcímeken és szerződések alapján - nagyobb összegeket utaltak ismeretlen hátterű offshore-cégekhez. A pénz jelentős részét azóta sem kapták vissza, illetve nem kapták meg a szerződésben szereplő ellenszolgáltatásokat. Részletek ebben a cikkünkben^[3].

Kocsis a politikát hibáztatja

Kocsis a közleményben nem tér ki a konkrét esetekre, és az [origo] kérdésére sem kívánta részletezni a kihallgatáson elhangzottakat. A közleményben az egykori MVM-vezér a cég stratégiájában bekövetkezett változással magyarázza az esetleges károkat, amelyekért az előző kormányok alatt hozott politikai döntéseket teszi felelőssé. "Az MVM Zrt. Közgyűlése által 2005-ben elfogadott és 2006-2008 között évente megújított, az MVM csoport piaci értékének 800-1000 Mrd Ft-ra való növekedését megcélzó stratégia megvalósítása érdekében tett intézkedések meghatározásakor, a megvalósításra vonatkozó pénzügyi lépéseknél az nem volt előre látható, hogy 2008 második felében pénzügyi, gazdasági világválság következik be" - írja Kocsis, aki szerint nem tudhatta előre, hogy "a tulajdonosok váratlanul megváltoztatják a már jóváhagyott stratégiát, és az MVM szétdarabolását és gyorsított eladását tűzik ki célul".

Kocsist 2008 márciusában váltották le az MVM éléről Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök kezdeményezésére. Kocsis most a közleményében ezt "politikai retorzió"-nak nevezi, és hozzáteszi: "Kijelentem, hogy sem nekem és - legjobb tudomásom szerint - sem az általam irányított menedzsmentnek nem volt célja vagyoni hátrány okozása."

Kocsis azt állítja, hogy leváltása után korábban jóváhagyott stratégiai beruházások megtorpantak. "A projektek - akár politikai parancs, akár más ok miatt történt - elhallgatott megállítása, az előkészítetlen, meggondolatlan stratégiaváltás és az elmulasztott döntések a megszerzett piacistratégia-pozíciók feladásával és elvesztésével jártak, és ezzel együtt több százmilliárdos kárt okoztak az MVM-nek és Magyarországnak" - írja Kocsis, aki szerint "ha én és az általam irányított menedzsment a helyünkön maradunk, és a futó projekteket be tudjuk fejezni, akkor nem keletkezett volna vagyoni hátrány az MVM-nél, illetve azt még stratégiaváltás esetén is el lehetett volna kerülni".

"Alkotmányos költségek"

A kérdéses időszakban a cégcsoportot vezető Kocsis István az Indexnek 2009-ben adott interjújában azt állította, hogy az offshore-ügyletek hátterében az MVM nemzetközi terjeszkedési tervei voltak, a vállalatcsoport a balkáni országokban tervezett beruházásokat. "És olyanról is hallottam már, hogy bizonyos üzletszerzésnek 'alkotmányos költségei' is vannak" - utalt Kocsis arra, hogy a balkáni országokban bizonyos ügyletekhez kenőpénzt kell fizetni. Az ilyen ügyeket az "offshore-konstrukció nyilván jobban kezeli" - mondta Kocsis az interjúban.

A gyanús ügyletek egyik központi szereplője az osztrák Meinl Bank, egyrészt az MVM tanácsadójaként, másrészt az offshore cégek számlavezetőjeként, ugyanis Kocsis szerint "a Meinl hozta az Aquifexet". Egy másik fontos szereplő a Power Investments International II. SARL nevű, Luxemburgban bejegyzett cég. A Power Investments alapítója a luxemburgi cégnyilvántartás szerint egy, a Kajmán-szigeteken bejegyzett offshore-cég volt, majd egy panamai cég tulajdonába került.

"Nem világos az üzleti célszerűség"

Miután Gyurcsány Ferenc menesztette Kocsist, az MVM könyvvizsgálója, az Ernst&Young 2008. augusztus 1-jén jelezte először, hogy a cégcsoport egyes tranzakciói esetében "nem világos az üzleti célszerűség", illetve hiányoznak alapvető dokumentumok. Az MVM felügyelőbizottsága 2008 októberében kezdett belső vizsgálatot. Kiderült, hogy a kifogásolt üzletek egy jelentős része nemcsak üzletileg célszerűtlen, hanem felveti a büntetőjogi felelősséget is. A felügyelőbizottság 2009 áprilisában tett feljelentést, az NNI azóta is nyomoz.

Az azóta eltelt időszakban eddig egyedül Molnár Lászlót hallgatták ki gyanúsítottként. Az offshore-cégek nevében többször is Szász András járt el, aki a Ferencváros futballcsapatát megvásárló Kevin McCabe képviselője is volt. Szintén több ponton felbukkan az osztrák Alexander Gerstl: egyebek mellett ő írta alá a Jadran Investments Limited nevű cég nevében az MVM horvátországi cégével kötött, nettó 3,5 millió eurós szállodabérleti szerződést.

Szerepe lehetett az ügyek egy részében Kapolyi László korábbi szocialista képviselőnek is. Kapolyi energiakereskedő cége, a System Consulting alapította azt a Kárpát Energo Zrt.-t, amelynek az MVM 55,3 millió euró kölcsönt folyósított. Az összeg jelentős részét továbbutalták a Power Investments International II. SARL nevű luxemburgi cégnek. Kapolyi neve egy másik szálon, az MVM-csoporthoz tartozó Vértesi Erőmű áramvásárlási szerződéseiben is felbukkant.

Az NNI Molnár kihallgatásakor azt közölte, hogy az MVM-csoport tíz másik, 2006 és 2008 közötti befektetését, illetve ügyletét is vizsgálják. Akkor az NNI mindössze annyit volt hajlandó közölni, hogy folyamatban van a nyomozás, és további gyanúsítások várhatók.

Futnak a pénz után

Az offshore-ügyekben több polgári per is folyamatban van, amelyekből következtetni lehet a kár mértékére. Az MVM csoport 2010-es könyvvizsgálói jelentése szerint az MVM 5,8 millió eurót (mintegy 1,5 milliárd forintot) követel az Aquifex-től. Több mint 8,9 millió eurót (2,3 milliárd forintot) követel az MVM a Power Investments International II. SARL-tól a tervezett, de később lefújt vásárosnaményi erőmű-beruházáshoz adott kölcsönből. Az MVM-től követel 9,5 milliárd forintot viszont a NÁD MPS-H Kft. nevű magyar cég, amelynek az Aquifex négy részletben összesen majdnem hárommillió eurót utalt át, illetve amelyben tulajdonrészt is szerzett.

Az MVM tavaly év végén megkezdte a per előkészítését annak a kétmillió eurónak (mintegy 532 millió forint) a visszaszerzése érdekében, amit a Decotra Engineering S.r.l.-nak adott kölcsön. Több mint 3,5 millió eurót (931 millió forint) követel az MVM a brit bejegyzésű Jadran Investments Ltd.-től, amely egy horvátországi szálloda bérlésében közreműködött.

Tarlós "foglalkozik az üggyel"

Kocsist 2008 augusztusában nevezték ki a BKV élére, és a helyén maradt az után is, hogy Demszky Gábort Tarlós István váltotta a főpolgármesteri székben. A fővárosi tulajdonban álló cégek vezetői közül Kocsis volt az egyetlen, akit nem váltottak le.

Tarlós István főpolgármester szóvivője, Szűcs Somlyó Mária az [origo]-nak kedden azt mondta, a főpolgármester értesült Kocsis István kihallgatásáról, de mivel a BKV vezérigazgatóját nem BKV-s ügyben gyanúsították meg, nem kommentálják a hírt. Nem kaptunk választ arra a kérdésünkre sem, hogy függetlenül attól, hogy nem BKV-ügyről van szó, Kocsis gyanúsítottként maradhat-e egy állami cég élén. Szűcs Somlyó Mária annyit közölt, a főpolgármester "foglalkozik az üggyel".

^[1]

Origo, 2011.07.19.

Hűtlen kezeléssel gyanúsítja Molnár Lászlót, a Magyar Villamos Művek (MVM) és a Paksi Atomerőmű korábbi vezérigazgató-helyettesét a rendőrség - tudta meg az MR1-Kossuth Rádió Krónika című hírműsora. A volt helyettest különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt gyanúsítottként hallgatták ki, lakásán a nyomozók házkutatást is tartottak. A Paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos szerződések lehetnek a háttérben.

A Krónika információi szerint a Magyar Villamos Művek (MVM) és a Paksi Atomerőmű korábbi vezérigazgató-helyettesét egy 2008 februárjában kötött negyvenmilliós tanácsadói szerződés miatt hallgatták meg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói. A munkával megbízott cégnek a Paksi Atomerőmű bővítési lehetőségeiről kellett volna tanulmányt készítenie harminc millió forint egyösszegű, plusz napi 200 ezer forint díjazás ellenében.

A rendőrök szerint az elkészült tanulmány értéktelen, korábbi dokumentumok összeollózásával, szó szerinti felhasználásával készült. A megbízási szerződést Molnár László írta alá, és ő igazolta a teljesítést is.

Az eset miatt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítja a rendőrség Molnárt, akinek lakásán házkutatást is tartottak a nyomozók.

Az MVM a Krónikának nem kívánta kommentálni a hírt, a cég annyit közölt: "2010 augusztusában hivatalba lépett új vezetése minden körülmények között tiszteletben tartja a hatályos törvényi előírásokat és rendelkezéseket, a korábbi büntető feljelentésekkel, nyomozásokkal kapcsolatban mindenben együttműködik a hatóságokkal".

Ismert ügy lehet

Az Energiaklub nevű civil szervezet korábban sikeresen perelt azért, hogy a Paksi Atomerőmű Zrt. kiadja az úgynevezett Teller-projekt szerződéseit. A nyilvánosságra hozott szerződések közt egy van, amelyikre ráillik a Krónika leírása: a Paksi Atomerőmű és az Esplanade Hungary Tanácsadó Kft. közt jött létre 2008. február 1-én. A szerződést az atomerőmű részéről Molnár László írta alá, az Esplanade Kft-t az osztrák Alexander Gerstl képviselte.

A szerődés értelmében az Esplanade Kft-nek egy tanulmányban kellett készítenie, amelyben bemutatja az atomerőmű tervezett bővítéséhez kapcsolódó finanszírozási lehetőségeket, a nemzetközileg alkalmazott módszereket, illetve egy úgynevezett validált modellt kellett megalkotnia. A kft. fix díja 40 millió forint plusz áfa volt, amiből 30 millió forintot előlegként fizettek ki, ehhez napi 200 ezer forint plusz áfa napidíj tartozott.

Az Opten cégadatbázis tanúsága szerint a hárommillió forintos tőkével rendelkező Esplanade Kft. ügyvezetője a bécsi lakos Gerstl. A céget egy holland cég alapította, jelenleg a Bleenford Co. Limited nevű kanadai, illetve a Powerdale Engineering LLC nevű amerikai cég tulajdonában van.

A cég budapesti székhelye, illetve az alapító holland cég is azonos az Esplanade Real Estate Ingatlanforgalmazó Kft. székhelyével, illetve tulajdonosával. Ez a cég volt az, amely 2008-ban megvásárolta a Ferencvárosi futballstadionját, illetve a FTC Labdarúgó Zrt-t. A cég egyik ügyvezetője Kevin McCabe, a Fradiba befektető brit üzletember (aki végül tavaly kiszállt a magyar csapatból), a másik Alexander Gerstl.

Alexander Gerstl neve korábban is felbukkant a Magyar Villamos Művek máig tisztázatlan offshore-szerződéseiben: ő írta alá a Jadran Investments Limited nevű cég nevében azt a szerződést, amelytől az MVM horvátországi cége 2008 elején bérbe vett egy szállodát 3,5 millió euróért. A szerződést alig fél évvel később felbontották, de az MVM nem kapta vissza a pénzét.

A negyvenmilliós megbízási szerződés mellett a rendőrség a Magyar Villamos Művek tíz másik, 2006 és 2008 közötti befektetését, illetve ügyletét is vizsgálja. A Nemzeti Nyomozó Iroda a Krónikának megerősítette, hogy az ügynek már van gyanúsítottja, aki szabadlábon védekezik. Az NNI közölte azt is, hogy az ügyben további gyanúsítások várhatók.

^[2]

Origo, 2009.07.09.

Félmilliárd forintnak megfelelő összeget követel egy olasz-szerb cégtől a Magyar Villamos Művek, egyelőre hiába - írja a Figyelő. A pénzt még az előző vezérigazgató, Kocsis István idején adta kölcsön az MVM, állítólag egy szerbiai erőmű építésének előkészítésére.

Hiába követeli kétmillió euró (mai árfolyamon több mint félmilliárd forint) visszafizetését a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) egy olasz-szerb cégtől, az a felszólítás ellenére sem fizet - írja csütörtöki számában a Figyelő. A hetilap információi szerint az MVM még tavaly februárban adta kölcsön hat hónapra a pénzt a Milánóban bejegyzett, de alapítója, Ljubo Miskin révén szerb kötődésű Decotra Srl-nek, a cég azonban azóta sem fizette vissza.

A Decotrát a tárgyalásokon Miskin képviselte, de az MVM nevében is egy szerb férfi, Bojan Vuckovic járt el, a Figyelő meg nem nevezett forrásból származó információi szerint meghatalmazás nélkül. A lap szerint a kölcsönszerződést Kocsis István korábbi vezérigazgató írta alá, de az MVM-nél ma nem lelhetők fel a kölcsönösszeg folyósításának elemi feltételei: szerződések, cégkivonatok, tulajdoni lapok, jelzálog-dokumentumok.

A kölcsön célja az volt, hogy a pénzből projekttársaságot hozzanak létre a szerbiai Loznicában tervezett gázturbinás erőmű megvalósítására. Miskin fedezetként egy másik, a szerb cégnyilvántartás szerint a Decotra 100 százalékos tulajdonában álló cég, az Energetika Doo. loznicai ingatlanját ajánlotta fel. A kölcsönt már 2008 augusztusában vissza kellett volna fizetni, az MVM októberben küldte az első felszólítást - írja a Figyelő, amely szerint a Decotra újabb hathónapos hosszabbítást kért, de az MVM új vezetése - Kocsist tavaly márciusban menesztették - nem fogadta el.

A Decotrának idén májusig Magyarországon is volt képviselete: az Energetika Loznica Tanácsadó Kft. tulajdonosa a Decotra belgrádi leányvállalata, a Dekotra Inzenjering Doo. és egy ciprusi cég, a Clydena Limited volt. Idén májusban azonban a céget eladták egy magyar ügyvéd testvérpárnak, akik átkeresztelték Landbau Invest Kft-re, és a székhelyét is megváltoztatták.

Dekotra Inzenjering 50 százalékban a milánói anyacég, 50 százalékban pedig a Luxembourgban bejegyzett Power Investments International II SARL tulajdonában van. Utóbbi cég más, az MVM-hez kötődő offshore-ügyletekben is felbukkant: tavaly ennek a társaságnak utalták át például annak az 55,3 millió eurós kölcsönnek a jelentős részét, amelyet az MVM a vásárosnaményi erőmű építési költségeire adott kölcsön a Kárpát Energo Zrt-nek. Utóbbi céget eredetileg Kapolyi László szocialista képviselő cége, a System Consulting Zrt. alapította, de később az állami vállalatcsoport szerzett benne többségi részesedést.

^[3]

Origo, 2011.07.25.

Egy 40 milliós tanulmány ügyében született meg az első gyanúsítás az MVM-ügyben, pedig a Kocsis István vezetése alatt kötött, a cég által is gyanúsnak talált szerződések értéke tízmilliárdokra rúg. Az állami tulajdonú energetikai cégcsoport maga is megtesz mindent azért, hogy minél kevesebb információt osszon meg a nyilvánossággal, pedig annak idején épp a Magyar Villamos Művek vezetése tett feljelentést. Az [origo] összegyűjtötte, eddig mit lehet tudni az MVM offshore-ügyleteiről.

Egy 40 millió forintos tanácsadói szerződés aláírása miatt lett gyanúsított az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (MVM) csoport korábbi vezetője, Molnár László. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) gyanúja szerint a volt vezérigazgató-helyettes hűtlen kezelést követett el azzal, hogy szerződést kötött az offshore-hátterű Esplanade Hungary Tanácsadó Kft.-vel az atomerőmű-bővítés finanszírozásáról szóló tanulmány elkészítésére. A nyomozók szerint a tanulmány értéktelen, összeollózott dokumentum, és ezt támasztja alá az is, hogy az Esplanade nem szerepel az elkészült megvalósíthatósági tanulmány szerzői közt.

Az NNI 2009 áprilisa óta vizsgálódik a szövevényes ügyben, de eddig minden megkeresést azzal hátrítottak el, hogy folyamatban van a nyomozás. Most kedden mondták ki először - megerősítve az MR1-Kossuth Rádió értesülését -, hogy gyanúsítottként hallgattak ki valakit, és állítólag további gyanúsítások is várhatók. A milliárdos nagyságrendű MVM-ügyek nyomozása ezzel több mint két évvel a feljelentés, illetve egy évvel a kormányváltás után új lendületet kaphat.

Mi történt az MVM-nél?
Az MVM-botrány lényege, hogy a legnagyobb forgalmú állami cégcsoport vállalatai 2006 és 2008 közt - különböző jogcímeken és szerződések alapján - nagyobb összegeket utaltak ismeretlen hátterű offshore-cégekhez. A pénz jelentős részét azóta sem kapták vissza, illetve nem kapták meg a szerződésben szereplő ellenszolgáltatásokat. A különböző ügyek valószínűleg összefüggnek, legalábbis erre utal, hogy egyes személy- és cégnevek rendszeresen felbukkannak bennük.

A kérdéses időszakban a cégcsoportot vezető Kocsis István (jelenleg a BKV vezérigazgatója) az Indexnek 2009-ben adott interjújában azt állította: az offshore-ügyletek hátterében az MVM nemzetközi terjeszkedési tervei voltak, a vállalatcsoport a balkáni országokban tervezett beruházásokat, hogy a Mol és az OTP után harmadikként regionális szereplővé váljon. "És olyanról is hallottam már, hogy bizonyos üzletszerzésnek 'alkotmányos költségei' is vannak" - utalt a balkáni viszonyokra Kocsis, aki szerint hasonló ügyeket az "offshore konstrukció nyilván jobban kezel". A korábbi vezérigazgató szerint a leváltása után ezeket a terveket lefújták.

Hová lett a pénz?
A gyanús ügyletek egyik központi szereplője az osztrák Meinl Bank, egyrészt az MVM tanácsadójaként, másrészt az offshore cégek számlavezetőjeként. "A Meinl hozta az Aquifexet" - mondta az interjúban Kocsis, utalva a Cipruson bejegyzett Aquifex Limited nevű offshore cégre. Az Aquifex központi szerepet játszott az offshore-tranzakciókban, a cég neve több ügyben is felbukkant. Egy másik fontos szereplő a Power Investments International II. SARL nevű, Luxemburgban bejegyzett cég, amely szintén több szálon felbukkan. A Power Investments alapítója a luxemburgi cégnyilvántartás szerint egy a Kajmán-szigeteken bejegyzett offshore-cég volt, majd egy panamai cég tulajdonába került.

Hogyan derült ki?
A történet felgöngyölítése azzal kezdődött, hogy Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök 2008 tavaszán - máig nem teljesen tisztázott okból - menesztette Kocsis Istvánt az MVM éléről. Az MVM könyvvizsgálója, az Ernst&Young ez után, 2008. augusztus 1-jén jelezte először, hogy a cégcsoport egyes tranzakciói esetében "nem világos az üzleti célszerűség", illetve hiányoznak alapvető dokumentumok.

Az MVM felügyelőbizottsága 2008 októberében kezdett belső vizsgálatot, amihez egy jogi szakvéleményt rendelt egy nemzetközi ügyvédi iroda magyar partnerétől. Kiderült, hogy a kifogásolt üzletek egy jelentős része nem csak üzletileg célszerűtlen, hanem felveti a büntetőjogi felelősséget is. A felügyelőbizottság 2009 áprilisában tett feljelentést, az NNI azóta is nyomoz. A jelentések kiszivárogtak a sajtónak (elsőként az Indexen jelentek meg cikkek), így viszonylag részletesen ismertté váltak a pénzmozgások. A tranzakciók mögött álló megfontolások azonban továbbra sem ismertek.

Kik intézték ezeket az ügyeket?
A gyanús és valószínűleg az NNI által is vizsgált szerződések megkötése idején Kocsis István volt az MVM vezérigazgatója, Molnár László pedig az MVM és a Paksi Atomerőmű gazdasági vezérigazgató-helyettese. Eddig Molnár az egyetlen, akit gyanúsítottként hallgattak ki az ügyben. Kocsis korábban azt mondta: a szerződések egy részéről nem tudott, amelyekről pedig tudomása volt, azok törvényesek voltak. Az offshore cégek nevében többször is Szász András járt el, aki a Ferencváros futballcsapatát megvásárló Kevin McCabe képviselője is volt (a brit üzletember végül tavaly kiszállt a magyar csapatból). Szintén több ponton felbukkan az osztrák Alexander Gerstl: egyebek mellett ő írta alá a Jadran Investments Limited nevű cég nevében az MVM horvátországi cégével kötött, nettó 3,5 millió eurós szállodabérleti szerződést.

Szerepe lehetett az ügyek egy részében Kapolyi László korábbi szocialista képviselőnek is. Kapolyi energiakereskedő cége, a System Consulting alapította azt a Kárpát Energo Zrt.-t, amelynek az MVM 55,3 millió euró kölcsönt folyósított. Az összeg jelentős részét továbbutalták a Power Investments International II. SARL nevű luxemburgi cégnek. Kapolyi neve egy másik szálon, az MVM-csoporthoz tartozó Vértesi Erőmű áramvásárlási szerződéseiben is felbukkant. Ebben az ügyben is nyomozott az NNI, de tavaly nyáron bűncselekmény hiányában lezárták. A Vértesi Erőmű viszont pótmagánvádlóként vádindítványt nyújtott be.

Hogy halad az ügyek feltárása?
Az NNI keddi közlése szerint a Paksi Atomerőmű és a 40 milliós, tanulmányírásra kötött szerződése mellett az MVM-csoport tíz másik, 2006 és 2008 közötti befektetését, illetve ügyletét is vizsgálják. Az NNI két év után is mindössze annyit volt hajlandó közölni, hogy folyamatban van a nyomozás, és további gyanúsítások várhatók. Az eljárást nem gyorsította fel jelentősen a tavalyi kormányváltás sem, az elszámoltatási kormánybiztosok például egyáltalán nem foglalkoztak az MVM ügyeivel.

Bár az MVM maga tett feljelentést a korábbi vezetés idején történt feltételezett bűncselekmények miatt, a cégcsoport korábban és ma is mindent megtesz azért, hogy a lehető legkevesebb információ kerüljön nyilvánosságra. Az LMP például pert nyert ugyan az MVM ellen, és megkaphatta a könyvvizsgáló 2008 októberi levelét, illetve a jogi átvilágítással megbízott ügyvédi iroda 2009 áprilisi jelentését, de azokból több fontos adatot, sőt, egész fejezeteket fekete filccel egyszerűen kihúztak.

Mennyi pénzről van szó?
Az offshore-ügyekben több polgári per is folyamatban van, amelyekből következtetni lehet a kár mértékére. Az MVM csoport 2010-es könyvvizsgálói jelentése szerint az MVM 5,8 millió eurót (mintegy 1,5 milliárd forintot) követel az Aquifex-től. Az MVM még 2007 elején, a Meinl Bankkal kötött háromoldalú megállapodás alapján megbízást (és 6,35 millió eurót) adott az Aquifexnek, hogy állítson össze egy energiaipari portfóliót az állami cégcsoport számára. 2007 végén az Aquifex vállalta, hogy 7,18 millió euróért megveszi a portfóliót, de csak részben fizette ki az MVM-nek járó összeget.

Több mint 8,9 millió eurót (2,3 milliárd forintot) követel az MVM a Power Investments International II. SARL-tól a tervezett, de később lefújt vásárosnaményi erőmű-beruházáshoz adott kölcsönből. A Kárpát Energo Zrt.-t eredetileg Kapolyi cége, a System Consulting alapította, de az MVM 2008 februárjában megvásárolta a cég többségi tulajdonrészét, majd 55,3 millió euró kölcsönt folyósított a cégnek. Ebből az összegből a Kárpát Energo 32,5 millió eurót (mai árfolyamon 8,7 milliárd forintot) továbbutalt a Power Investmentsnek, aminek jelentős része azóta sem térült meg.

Az MVM-től követel 9,5 milliárd forintot viszont a NÁD MPS-H Kft. nevű magyar cég, amelynek az Aquifex négy részletben összesen majdnem hárommillió eurót utalt át, illetve amelyben tulajdonrészt is szerzett. A terv állítólag az volt, hogy a cég energianáddal látja majd el a biomassza-erőműveket, illetve Pakson is építettek volna egy hasonló erőművet. Az MVM 2008-ban kiszállt a projektből, amiért viszont a NÁD MPS-H Kft. kártérítést követel. Az MVM és a Paksi Atomerőmű vitatja, hogy köze lenne az energianád-projekthez, hiszen ők állításuk szerint semmilyen kötelezettséget nem vállaltak.

Az MVM tavaly év végén megkezdte a per előkészítését annak a kétmillió eurónak (mintegy 532 millió forint) a visszaszerzése érdekében, amit a Decotra Engineering S.r.l. nevű olasz cégnek adott kölcsön, hogy az Szerbiában projektcéget alapítson egy Loznicában tervezett gázturbinás erőmű megépítéséhez (részletekről itt olvashat). Szintén perre megy az MVM azért a 459 ezer euróért (122 millió forint), amelyet a Puerto 2006 S.L. spanyol cégnek fizetett ki előlegként (a szerződés célja állítólag az lett volna, hogy bevonják a spanyol Fenosa vállalatot az MVM vízierőmű-projektjeibe).

Több mint 3,5 millió eurót (931 millió forint) követel az MVM a brit bejegyzésű Jadran Investments Ltd.-től, amely egy horvátországi szálloda bérlésében közreműködött. Az MVM horvátországi leányvállalata, a Niker d.o. a Jadran Investmentsszel szerződött, 3,5 millió euró plusz áfa értékben. Az ügyben az MVM tanácsadója az Aquifex volt, a Jadran is a ciprusi cégre engedményezte a követelést. Kocsis leváltása után az MVM visszakövetelte a bérleti díjat, de a Jadran nem fizetett. Biztosítékként jelzálogot jegyeztek be  ugyan a szállodára, de annak értéke jóval alacsonyabb, mint a követelés. A különbözetért az MVM perre készül.

Forrás: http://www.origo.hu/itthon/20110816-gyanusitottkent-hallgattak-ki-kocsis-istvant-a-bkv-vezetojet.html

http://www.origo.hu/itthon/20110719-hutlen-kezelessel-gyanusitjak-az-mvm-volt-vezerigazgatohelyetteset.html

http://www.origo.hu/itthon/20090709-mvm-kolcson-a-decotra-srl-szamara.html

http://www.origo.hu/itthon/20110722-osszefoglalo-az-mvm-gyanus-offshore-ugyleirol.html