Omladozó falak, bezárt kapu, romos és életveszélyes környezet - ez a Várkert Bazár ma - BpStart.hu

Becsült értéke a felújítási költségek és az épület értékének különbségét tekintve jelenleg nulla forint. A lakosok és sok turista szerint a főváros szívében lévő Várkert Bazár nemcsak Budapest, hanem az ország szégyenére is válik.

Rozsdás vasrudak által tartott oszlopok, omladozó falak, bezárt kapu, romos és életveszélyes környezet - lehangoló élmény mostanság elsétálni az Ybl Miklós által tervezett épületegyüttes mellett. Bár a Várkert Bazár 1987-ben a Duna-part részeként világörökségi címet kapott, ma már Budapest szégyeneként ismert. Ezt csak tetézi, hogy a Nemzetközi Műemlék Alap 1996-ban a világ száz legveszélyeztetettebb műemléke közé sorolta.

A Várkert Bazárt az 1880-as években azért építették, hogy építészetileg reprezentatív módon rendezzék a Várhegy oldalát. Ybl Miklós akkoriban bazársort álmodott a falak közé, ez nem valósult meg, hiszen a Lánchíd utcai frontot főként művészek vették birtokba.

Az 1920-as évekre a csak részben használt épületen igencsak megmutatkoztak a pusztulás jelei, a második világháború pedig - bár maradandó károkat nem okozott - több fontos építészeti részlet megsemmisülését hozta. Az épületegyüttes felfutása a hatvanas évektől volt megfigyelhető - ekkor nyílt meg ugyanis a fiatalok népszerű szórakozóhelye, az Ifjúsági park. Bár az épület megszenvedte az intenzív használatot, valódi fénykorának máig ez nevezhető.

A sokáig a főváros egyetlen szabadtéri ifjúsági szórakozóhelyének számító "Ifipark" látogatói itt ropták a Piramis, a Korál, a Beatrice, a Hobo Blues Band, a P-Mobil és rengeteg további fellépő slágereire. 1980 májusában azonban egy baleset végett vetett a szórakozásnak, egy Edda-koncerten ugyanis a bejárati kőkorlát rázuhant néhány fiatalra, így négy évvel később bezárták az életveszélyessé is vált területet.

Az üresen álló épületegyüttes 1987-ben a Duna-part részeként világörökségi címet kapott, de 1996-ban a World Monuments Watch már a világ legveszélyeztetettebb műemlékei közé sorolta, sőt, tavaly még a leghányatottabb sorsú műemlékeknek járó Citrom-díjjal is "jutalmazták".

A hasznosítással immár két és fél évtizede késlelkedik a tulajdonos magyar állam. Az elmúlt időben több terv is készült a felújításra, egyre nagyobb és nagyobb pénzigénnyel, ezek azonban a kerület ellenállása miatt mindig megbuktak.

Somogyi Gabriella, a Várgondokság Nonprofit Kft. Projektvezetője szerint a legnagyobb problémát az okozza, hogy a döntés túl sok szereplőn múlik. "Az ügyben legalább öt félnek kellene megegyeznie: a Várgondnokságnak mint kezelőnek; a hasznosítási jogot majdnem elnyerő beruházónak, a Foundation Kft-nek; a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak; a magyar állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek, és az I. kerületi Önkormányzatnak". Ez utóbbi azonban évekkel ezelőtt a helyi építési szabályzatra hivatkozva nem járult hozzá a terv engedélyezéséhez, így a legutóbbi augusztusi pályázat is - amit a terület rendezésére írtak ki - eredménytelenül zárult. Most új, nyílt közbeszerzési eljárás kiírásáról döntöttek.

Az azonban nehezíti, sőt szinte ellehetetleníti a helyzetet, hogy a befektetési pályázat korábbi nyertes társasága, a Foundation Kft. egy éve elállt a végleges szerződés aláírásától, így nem hajlandó tovább foglalkozni az üggyel. Sőt, a kft. és a magyar állam között jelenleg is per folyik az eddig befektetett összegek visszaszerzéséért.

Az építészek szerint ahhoz, hogy a meglévő alapterületeket használható állapotba hozzák és a homlokzatot és a műemléki felújításokat megvalósítsák, 8-10 milliárd forintra van szükség.

Forrás: www.mixonline.hu