A budai lottó 240 éves - BpStart.hu

Kétszáznegyven éve, 1770. szeptember 2-án rendezték Budán az első lottósorsolást.

A lottó olasz eredetű szó, jelentése rész, részesedés. A 90-számos lottó Genovából ered: a várost vezető testületbe évente 5 új tagot sorsoltak ki 90 polgár közül, s a nép fogadást kötött személyükre. (Annak a matematikai esélye, hogy mind az öt számot eltaláljuk, a számítások szerint csaknem 1:44 millióhoz.) Az egyre kedveltebb foglalatosságot az anyagi nehézségekkel küszködő elöljáróság 1620-ban intézményesítette, és hamarosan számos itáliai városban rendeztek hasonló sorshúzásokat.

A biztos bevételi forrásra minden uralkodó igyekezett rátenni a kezét, sőt 1776-ban az amerikai kongresszus is engedélyezte a lottót a függetlenségi harc támogatására.

A Habsburg Birodalom osztrák és cseh tartományaiban 1751-ben császári pátens nyilvánította állami monopóliummá a lottójátékot. Mária Terézia 1762-ben engedélyezte Pozsonyban és Temesvárott is a lottót, majd 1770. szeptember 2-án a budai Felső piac téren, a mai Batthyány téren álló jövedéki épületben is megforgatták a szerencsekereket. Az addig koncessziós játék 1787-ben került állami kézbe. A sorsolásokat kéthetente rendezték, a szelvények gyűjtését gabonakupecek, kocsmárosok, trafikosok végezték.

A kiegyezés után, 1868-ban a lottó magyar kézbe került, a Magyar Királyi Lottóigazgatóság évente hárommillió forinttal gazdagította az államkincstárat. A játéknak azonban komoly ellentábora volt, ezért 1895-ben megszüntették, helyére az osztálysorsjáték lépett. A lottó csak 1957. március 7-én indult újra, s ismét a nagy hagyományokkal rendelkező genovai rendszert vezették be.

A szabályzat szerint a 90 számból legalább 2, legfeljebb 5 szám eltalálása jogosít nyereményre. A nyereményalapot négy nyerőosztály között osztják szét, az I. nyerőosztály (5 találat) 30, a II. nyerőosztály (4 találat) 17, a III. nyerőosztály (3 találat) 18, a IV. nyerőosztály (2 találat) 35 százalékos arányban részesül, a nyeremény összege az egyes nyerőosztályokon belül a nyertes szelvények számától függ. Egy sima lottószelvény ára a kezdetekkor 3 forint 30 fillér volt, ma 225 forintot kell fizetni érte. 1991 óta az öttalálatosok hányadát nem osztják fel a négyesek között, az addig halmozódik, amíg valaki el nem viszi a nemritkán hatalmasra duzzadt összeget.

Az első öttalálatos 855 ezer forintot fizetett, az 1 milliós "álomhatárt" 1959-ben lépte át az öttalálatos, a 2 milliósra 1964-ig kellett várni. 5 millió forintos nyereményt először 1986-ban fizettek ki, 10 milliót 1989-ben ért az ötös, a 100 milliós álomhatár éve 1992, az 500 milliósé 1994 volt, az 1 milliárd forintos nyeremény pedig 1999-ben talált gazdára, az eddigi rekord 2003-ban 5 milliárd forintos nyeremény volt.

Az ötös lottó máig a legnépszerűbb számsorsjáték Magyarországon, bár az 1980-as évek végétől újabb lottójátékok terjedtek el: a hatos lottóban 45 számból hatot (illetve öt plusz egyet), a skandináv lottóban 35 számból hetet kell eltalálni. 1996 tavaszán indult a KENO, 2001 szeptemberében a Luxor, 2005 novemberében pedig a Puttó nevű számsorsjáték.

MTI 2010. augusztus 31., kedd 13:48